Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
plébániára hárította. Mivel később vita támadt a káptalan és plébánia között, hogy melyiknek van joga, és milyen mértékben használni a nagyorgonát, ebből világosan következtethető, hogy a régi kis pozitív továbbra is megmaradt a templomiban. Sem a káptalan, sem a plébánia nem képzelhette el úgy a vita eldöntését, hogy a másik fél orgona nélkül végzi istentiszteleteit. A kérdés csak a két orgona közötti elsőbségi jog körül foroghatott.134 Amikor Szily János püspök 1792-ben a vártemplomot kegyelet nélkül lebontotta, sajnos vele együtt megsemmisült ez a szép és nagy orgona is, a magyar organaépítészet egyik értékes emléke. Arra viszont Szilynek nem volt már ideje, hogy az új székesegyházba orgonát építsen, mert mielőtt az építkezés ill. a templom belső felszerelése elkészült volna, 1799-ben meghalt. Utóda, Herzan Ferenc püspök alatt, a francia háborúk következtében alig haladt valamit a templom befejezésének ügye. Csak Somogy Lipót püspök (1806—22) vette fel újra az építkezés fonalát. Ennek keretében került sor új orgona építésére. Addig, míg ez megvalósult, az új templomba ideiglenesen a Kálvária-templom kis orgonáját helyezték el. (L. a Kálvária-templom történetével kapcsolatban.) Somogy Lipót püspöktől irányított belső munkálatok kapcsán 1808-ban került sor új orgona megrendelésére. A munkával a püspök Kober Ignác bécsi orgonaépítő mestert bízta meg. Kober neve nem volt ismeretlen Magyarországon. Ö építette 1805—1806-ban a pécsi székesegyház orgonáját.135 Kober a szombathelyi székesegyházba kétmanuálos 34 változatú orgonát tervezett. Kivitelezését 13 500 Ft-ért vállalta. Meg is kezdte a munkát, dé 1812- ben meghalt. Az orgona építésének nagyobb része még hátra volt. Kober fia ekkor csak 17 éves volt. Sem gyakorlattal nem rendelkezett az orgonaépítésben, sem tekintéllyel apja segédei előtt. így érthető, hogy munkájuk ellen mind több panasz hangzott el. Végül is Somogy püspök Dorner Albert Gáspár (1780—1858) szombathelyi orgonaépítőhöz fordult, és 1812-ben szerződésileg megbízta a munkálatok folytatásával.136 Dorner 1780-ban Oberwöhrben született Bajorországban. Az orgonaépítést Becsben tanulta. Onnan jött 1803-ban Szombathelyre, ahol 1807-ben nyert polgárjogot. Amikor a szombathelyi orgona folytatásának munkáját átvette, mindjárt látta, hogy Kober segédei az egyes sípokat túl rövidre vágták, aminek következtében az orgona félhanggal magasabban hangzott a szokottnál. A billentyűzet túlságosan nehezen járt. Dorner mindezt kijavította, és a munkával 1814-ben elkészült. Az orgona dispoziciója a következő volt: I. Manuál — Főmű 51 hang 1. Quintana 16’ 2. Principál 8’ 3. Viola di Gamba 8’ 4. Salicional 8’ 5. Gemshorn 8’ 6. Waldflöte 8’ 7. Spitzflöte 8’ (?) 8. Piffero 8’ 9. Octav 4’ II. Manuál — Pozitív 51 hang 18. Copel 8’ 19. Quintadena 8’ 20. Principál 4’ 21. Fugara 4, 22. Doppel Flöte 4’ 23. Dulciana 4’ 24. Octav 2’ 25. Quinta 1 Vs’ 26. Mixtur 5 soros 1’ Pedál •—• 12 hang, 21 billentyű 28. Principál 32’ (?) 29. Principál 16’ 30. Violoncello 16’ (?) 31. Subbass 16’ 32. Bordon 16’ 33. Octavbass 8’ 34. Bauernflöte 8’ 35. Quintbass 6’ 36. Octav 4, 295
