Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
kántora, Weber-Szendi Ferenc vállalta. Majd Radvány Mihály feladatává lett a kántori teendők végzése. Mann József mellett a káptalan másik fizetett koralistája, kóristája 1904-óta Kaiser István volt. Szombathelyen született. A Martineum Egyházi Nyomdát vezette. A káptalani énekesi feladatát haláláig, 1941. július 20-ig betöltötte. Utóda, Baumgartner Ernő (1941—44) a nyilas uralom ideje alatt elhagyta munkakörét.114 A székesegyház zenéjének történetében különleges figyelmet érdemel az a másfél évtized, amikor kórusán újra felcsendült a gyermekek hangja. Mialatt Statzenberg elmerült a maga cecíliás stílusában és haladt a megkezdett úton, nem vette észre, hogy a ceciliás irányzat múlóban van. Mellette nem hivatalos székesegyházi énekkarként eszményi egyházi kórus alakult férfiakból és fiúénekesekből Dr. Werner Alajos művészi vezetésével. Werner Alajos Űjkécsikén (Pest m.) született 1905. július 14-én. Iskoláit Pozsonyban végezte. Tagja volt a Móczik József Felícián ferences atya vezette pozsonyi gyermekkarnak. Ott szerezte érzékét és szeretetét a gyermekhangok iránt. 1923-ban lépett a szombathelyi szemináriumba. 1928-ban szentelték pappá. Mikes Jánois püspök felismerte zenei képességeit és felszentelése után Rómába küldte, hogy a pápai egyházzenei főiskolán (Pontificio Istituto di Musica Sacra) egyházzenei képesítést szerezzen. A főiskolát 1928—33-ig elvégezve egyházzenei doktorátussal jött haza, és Szombathelyen megszervezte a „Schola Sabariensis” néven működő kórusát. Műsorán csaknem kizárólag a klasszikus polifónia mesterei szerepeltek. Már egy híres énekiskola kialakulásán ábrándozták Szombathelyen, amikor Werner 1936-ban meghívást kapott a budapesti Zeneművészeti Főiskolára óraadó tanárnak. Ezt 1942-ben a nyilvános rendes tanárrá való kinevezés követte. Werner Alajos ekkor Budapestre költözött. A Sah óla vezetését Radvány Mihálynak adta át. A háborús évek mindinkább nehezítették a SchoUi működését, majd fokozatosan megszűnt,115 Az elhangzott zene Miután a káptalan zenei életének történetét ismertettük, most lássuk azt a zenei anyagot, ami ténylegesen elhangzott a templom kórusán. Az kétségtelen, hogy a káptalan vasvári működése idején a kanonokok és a templom papsága a gregorián korálist énekelte. Ezt csak tarkította az itt-ott felhangzó többszólamúság, mint azt az első részben megkíséreltük rekonstruálni. A Szombathelyre való áttelepedés (1578) után nehezen indult a káptalan zenei élete. Ennek nemcsak a töröktől és az erdélyi fejedelmek felkeléseitől zaklatott külső életkörülmények voltak okozói, hanem a templomnak a plébániával közös használata is.116 Csak a káptalani ének- és zenekar megalapításától (1684) kezdve beszélhetünk a káptalan önálló zenei életéről.117 A káptalan zenei együttesének megszervezése után a káptalani funkciók többségén —mint fentébb láttuk, — a három koralista működött közre: az 277
