Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
Lutzenholz Simon succentor (260. lap) Mann József kántor és tenorista (260. és 276. lap) Neumann János „karzenész” 1856—99. A csehországi Worechben született. Dzsidás ezredbeli trombitás volt. 1856. június 9-én Körmenden nősült, majd ugyanez év november 2-án foglalta el munkakörét a káptalannál. Hegedűn és trombitán játszott. 1800. november 26-án halt meg. Neumann Mariska énekesnő. Nickerl Ferenc orgonista (262. lap) Nozdroviczky József Bécsből jött, magyarul nem tanult meg. 1856-1896. nov. 2-án bekövetkezett haláláig tenoristája a káptalannak. Zongorán és hegedűn játszott. Pehm (Behm) Ferenc orgonista (263. lap) Petz János disoantista énekesfiú az 1815-i vizitáció idején. Pozorszky József orgonista, majd succentor (263. és 261. lap) Reich (Raichl) János orgonista (262. lap) Schedl Pál Antal orgonista (263. lap) Schmoll Anna énekesnő. Schmoll Imre 1863—70 között basszus énekes. Schückel Ferenc 1932—48 táján énekes és oboista. Theindl Bódog succentor (261. lap) Vazács Vencel 1830-as években klarinétos és énekes. Vorcsák Vencel 1815-ös vizitáció idején klarinétos. Talán azonos Vazács Vencellel. Werner (Verner) Antal 1866—70 között kisegítő zenész Weimer (öreg) Béla 1871-től kisegítő zenész. A KÁPTALANI MUZSIKUSOK MŰKÖDÉSE A SZÉKESEGYHÁZON KÍVÜL A káptalani muzsikusok jelentős szerepet játszottak Szombathely 19. századi zenei életében. Már a század első felében széleskörű zongoratanítást végzett a káptalan orgonistája, Pozorszky József. Sőt vidéken is voltak tanítványai, mint pl. Hegyfalun Horváth József kamarás.86 1850. augusztus 1-én alakult meg Szombathelyen az énekiskolával egybekötött „Dalárda-Egylet”, időrendben Magyarország negyedik szervezett férfikara.8' A szabadságharcot követő elnyomatás idején a Dalárda-Egylet és énekiskola 1856-ban megszűnt ugyan, de 1863^ban „Szombathelyi Dalosegyesület” néven újra éledt. Első karnagya Schmoll Imre volt, a káptalan basszus énekese. Ö zenésítette meg az egyesület jeligéjét: „Éljük dalolva életünk”.88 Sokat tett a város zenei életének fejlesztése terén Henne Antal succentor és két fia. 1880-ban a Dalosegyesület egyesült a „Szombathelyi Zenekedvelők” zenekarával és hangversenyeket adott. Amikor Henne Ignác lett a „Dalosegyesület” karnagya, vezetésével megszervezték a zeneiskolát. Henne Ignác 1882- ben vonószenekart is alakított. Tanított a gimnáziumban is és vezette annak énekkarát. Ugyanakkor Schedl Pál káptalani orgonista a kamarazenéiést szorgalmazta a városban. 265
