Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

tanítván, a Tekintetes Káptalant is, mind orgonista szolgálja, mivel továbbra is itten maradni szándékozna, nékie mivészségéről, és ezen városban letele­pedéséről, a város pecsétje alatt szólló bizonyítvány adathasson, felolvastatván, — az itteni lakhatásról szólló Bizonyítvány kiadatni rendeltetett.”68 Ezek után 1843. szeptember 25-én, 40 éves korában feleségül vette Vazács Vencel káptalani zenész és Basányi Katalin leányát, Annát. — 1862. február 25-én bekövetkezett haláláig karnagya volt a székesegyház kórusának.69 Utóda, Henne Antal (1862—1900) Bécsből jött Magyarországra, mint kato­nai ezredbeli zenemester. Először Kőszegen volt a Zene-egyleti tanoda zeneta­nára. 1855. március 22-én „vétetett fel a Szombathelyi dóm hangászai közé.” Hét éven át énekesként működött, majd 1862. március 13-án a meghalt Pozorszky József helyébe kinevezték dómkarnagynak, succentornak. Játszott hegedűn, gordonkán, fuvolán és trombitán. Ismerjük szerzeményeit is. A székesegyház kótatárában 6 könnyű miséje és egy Tedeuma található. Ezeket minden bizonnyal a székesegyház kórusa számára írta, mert hangsze­relésük pontosan a 9 tagú együttest tartja szem előtt. A négy énekes-szólamhoz 2 hegedű, brácsa, gordon és orgona társul. Az ilyen műveket a káptalani zené­szek külső segítség nélkül elő tudták adni. Tedeumában az elsorolt hangsze­rekhez ,,ad libitum” még 2 klarinét, 2 trombita, harsona és üstdob járul. Csak­nem pontosan a fentebbi hangszerelést mutatja Robert Führer: Dritte Land- Meisse-ja, amely Henne aláírásával megtalálható a kótatárban, jeléül, hogy az ő tulajdona volt, vagy ő szerezte be. Karnagysága idején szokás volt, hogy nagyobb ünnepeken fanfárt ját­szottak a mise előtt. Első csengetésre dobpergés és kürtök hangzottak fel. A másodikra ez ismétlődött, míg a harmadik csengetésre tust játszott az egész zenekar, és ekkor indult ki a papság a sekrestyéből.70 Amikor gyengélkedett, élete utolsó két esztendejében fia, Henne Ignác helyettesítette. 1900. április 14-én halt meg. Vele egy korszak zárult le a szombathelyi székesegyház történetében. Ö még a zenekaros misék híve volt, az utóbarokk ízlése szerint. Utóda viszont már a ceciliás megújhodás szellemében folytatta munkáját.71 Orgonista Amikor Szily János a káptalani muzsikusok intézményét újjászervezte, Balogh István volt még az orgonista. Balogh azonban 1778-ban nevelői pályára lépett és az iskolamester munkakörét vette át. Így új orgonistáról kellett gon­doskodni. Ez Nickerl Ferenc volt. Káptalani működésére a fizetési jegyzékek­ben találunk 1783-ban utalást.72 1786-ban már Burghard Frigyes vette fel az orgonista fizetését. Az ő nevét olvassuk orgonistaként a többször említett 1824-es minősítési iraton is. A városi jegyzőkönyvekben 1803. szeptember 1-ón és 1823. november 17-én és 22-én találkozunk nevével.73 Utóda Reicht (Raichl) János. 1786 óta tudjuk nyomon kísérni a káptalannál való működését. A fizetési jegyzék ekkor klarinétosnak mondja. Ez azonban csupán annyit jelent, hogy hangszeres zenész. Nem tudjuk pontosan, melyik évben vette át az orgonálást a székesegyházban.74 262

Next

/
Thumbnails
Contents