Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története
iskolákat, de az ekkor szervezett tankerületek élére főigazgatóul világi személyt állított, s világiak lettek az anyanyelvű, „nemzeti” iskolák tanfelügyelői is. Így a katolikus iskolák állami felügyelet alá kerültek. Viszont a városi tanítók fizetése a város ill. község terhe lett.53 Amikor a fentebb ismertetett Balogh István káptalani orgonista állását feladva 1778-ban iskolamesteri munkakörbe lépett, a további években a várostól kapta fizetését, mint „Nemzeti Oskola mester.”54 A Balogh István halálával megürült iskolamesteri állásra 1803-ban Heller János pályázott Zalaapátiból. A város azonban vele szemben a káptalan I. hegedűsét, Irlinger Károlyt választotta meg iskolamesternek.53 Irlinger Monyorókeréken (ma Eberau Burgenlandban) született 1771-ben. Mivel magyarul és németül tudott, könnyen vállalta mindkét nyelv tanítását az iskolában. Az iskolamesteri munka mellett megtartotta káptalani beosztását. Ezért Szily püspök rendelkezése szerint továbbra is élvezte a káptalani muzsikusoknak járó pénzfizetést és a természetbeni illetményt, de az iskolamesternek járó többletről le kellett mondania, mivel tanítói munkáját a város fizette. Irlinger kérésére a káptalan a gabona- és bor járandóságot továbbra is megadta néki.56 Irlinger tanított a nemzeti iskola első két osztályában, míg a harmadik számára a püspök gondoskodott tanítóról a helybeli ferences atyák közül. Mivel a tanulni vágyó gyerekek száma annyira megnőtt, hogy egy tanító nem tudta ellátni a tanítást, — nem is szólva a káptalannál vállalt egyidejű lekötöttségéről, •— azért 1826-ban Bőle András püspök székfoglalása után újra rendezték az iskolaügyet. A város kérésére a püspök hozzájárult, hogy olyan tanítót válasszanak, aki nem tagja a káptalani zenekarnak. Az új tanítótól ennek fejében megvonták a káptalan részéről való javadalmazást, csupán a 16 hold tanítói szántóföldet használhatta tovább. Viszont a város 431 Ft. 20 krajcár készpénzfizetést biztosított neki, amiből az iskolamester köteles volt két segédtanítót (praeceptort) tartani. Ö maga egy osztályban tanított. Az iskolamester ettől kezdve mint kántor, csupán a plébánia istentiszteletein működött közre, amiért a plébániától javadalmazásban részesült.57 Ilyen kántor-tanító volt Irlinger után Dávid György (1830?—38), aki aztán Vépre távozott, >s alább ott szólunk róla, majd Csutor Ignác, aki előbb (1823—26) Kis-Cellben működött. Az ő neve 1841-ben szerepel Szombathelyen kántortanító minőségben.58 Egy lépéssel tovább ment az 1868. évi XXXVIII. te. Az iskoláknak sokaktól kívánt államosítását ez sem valósította meg, de az egyházi iskolák mellett megalkotta a világi iskolák országos hálózatát. Ezzel rést ütött az egyházi iskoláknak addig egységes hagyományán.59 Szombathelyen a város az 1869. augusztus 16-i ülésen minősítette községinek az addigi egyházi iskolát, s vette ki az Egyház kezéből. Bittnitz Lajos kanonok tiltakozott ugyan a határozat ellen, de mivel az iskolahelyiség telekkönyvileg addig is a város tulajdonát képezte, a város a határozatot végérvényesnek mondta ki.60 A községi iskola mestere ekkor megszűnt plébániai kántor lenni. Mivel pedig a kántorság maga nem jelentett teljes munkakört egy ember számára, és nem is biztosította teljes megélhetését, azért a kántori állást egyesítették a káptalani orgonista munkakörével. Hamarosan kiderült azonban, hogy a két munkakör sokszor ütközik egymással, és a kántori teendők rendszeres végzése nagyon leterheli az orgonistát. Ezért 1882-ben segédkántori állást szerveztek az orgonista-kántori mellé, és 259
