Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Szigeti Kilián: A szombathelyi egyházmegye egyházi zenéjének története

szerűen megszervezett fizetett énekesek és zenészek intézménye. Széchényi püspök ennek az időszerű követelménynek tett eleget.

Szombathelyen a káptalani zenészek intézményének megszervezése után is a 18. század második feléig a. plébániai mise azonos volt a káptalan konventmiséjével. Ezt köznapokon nyáron reggel 6-kor, télen 7-kor tartották. A liturgikus énekről ilyenkor a három koralista gondoskodott.28

1760 táján a káptalan konventmiséjét hétköznapokon elválasztották a plébániai misétől és 9 órára tették. Eleinte — úgy látszik — mindkettőn a koralisták énekeltek. De a Szily-Scharlach-féle egyházlátogatás alkalmával (1769) felmentették a koralistákat a plébániai misén való részvétel alól. Ettől kezdve csak a 9 órai káptalani konventmisén teljesítettek szolgálatot. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag is a káptalan énekesei lettek.

Vasár- és ünnepnap a káptalan és plébánia közösen tartotta ünnepi miséjét, amelyet fél 10-kor mutattak be. Ezen a kanonokok kórus-öltözetben vettek részt stallumaikban, egyikük pedig a plébániai misével egyidőben valamelyik mellékoltárnál elmondta a káptalan konventmiséjét.

Az elmondottak alapján a koralisták kötelessége a 18. század második felében a következőkben foglalható össze:

1. Minden nap énekeltek a káptalani misén: hétköznap 6-kor, ill. télen

7-kor, vasár- és ünnepnap fél 10-kor.

2. Vasár- és ünnepnap, valamint ezek vigiliáján délután 3-kor a vecsernyét énekelték, s ha volt, a litániát. Utána a kanonokokkal váltogatva karban elmondták a Completoriumot.

Ezzel szemben a figuralisták csak nagyobb ünnepek, az ún. Festum tabulatum-ok (festum in Tabella ad hoc destinata specificatum) alkalmával szerepeltek a káptalani misén és a vecsernyén, amikor is a koralistákkal együtt többszólamú éneket adtak elő.'"1

A Zichy Ferenc püspöktől megújított templomba új orgona is kellett. Ennek költségeit részben a plébánia, részben a káptalan fizette. Jellemző a plébánia és káptalan közti feszült helyzetre, hogy hamarosan vita támadt kettőjük között, hogy az orgona a plébánia vagy a káptalan használatára szolgál-e, vagy közösen mindkettőjük céljaira.'“1

Az orgonát a Batthány-féle 1754-es vizitáció jegyzőkönyve nagynak és ,,elegánsának mondja. Kétségtelen tehát, hogy Zichy restaurálása (1745) után, de 1754 előtt készült.

A „nagytemplom” színvonalasabb zenei produkciója új színt hozott Szombathely 18. századi életébe. A káptalani muzsikusok tekintélynek örvendtek a városban, és a lakosság elitjéhez tartoztak. Néhányuk életkörülményeit némikép ismerjük.

Az iskolamester Kunics után az 1706 körüli években Jagodics István volt. Majd két nemzedéken keresztül a Pruskay család tagjai tanították a szombathelyi iskolásokat. Előbb Pruskay Zsigmond viselte az iskolamesteri tisztet, majd amikor 1737 körül meghalt, utána Pruskay István következett haláláig, 1749. -június 20-ig. Pruskay Istvánnak „a Piarcz környékén a Puszta pince vendégfogadótól nyugatra” volt háza kerttel és hozzá tartozó káposztafölddel, sőt „osztásbéli erdővel”. Felesége nemes Bácsmegyei Mária asszony volt.31

Leányát, Pruskay Annát feleségül vette Horváth György, aki apósát követte az iskolamesteri munkában. Amikor Pruskay István meghalt, Horváth György feleségével, Pruskay Annával megvette apósa feleségétől, özv. Bács-253