Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)
Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata
mintegy 68 hiteleshely közül 49 tartott fenn iskolát. Szerinte ezek közül 3 főiskolának számítható, 37 iskolában a szabadművészeteket oktatták, 9 pedig kántori iskola volt.167 Ez elemi fokú oktató intézménynek számított, amelyben a liturgikus szolgálathoz szükséges karénekesek kaptak képzést. Ezek a klerikusok az olvasás, néha az írás, fejszámolás és latin nyelv alapismeretei mellett hitbeli tudnivalókat, a karima végzését és a karéneket tanulták. Tananyagukban főleg a legendák és példabeszédek olvasása szerepelt. Esetenként az ilyen iskola is a középfokú oktatás szintjére emelkedett, ha ott „scholasticus”, „rector scholarum” vagy „magister scholarum” tanított. Az sem vonható kétségbe, hogy általában sikerült ilyen szintű oktatót biztosítani a káptalannak. Az okleveles emlékek hiánya a tény ellen nem bizonyíték, hiszen a „scholasticusok” iskolában való foglalkoztatása rendszerint nem engedte azt meg, hogy a a hiteleshelyi kiszállásokba bevonják őket. Nevük és beosztásuk ezért nem került bele az oklevelek szövegébe.168 A vasvári iskoláról bizonyosan tudjuk, hogy itt sohasem tanított lektor vagy szublektor.169 Az éneklőkanonok mellett azonban van adatunk succentor és scholasticus működéséről. 1340-ből ismerjük „magister Dominicus scholasticus noster” személyét, aki a vasvári káptalani iskolában tanított és csak 1348-ban lett éneklőkanonokká. 1371-ben János seccentor működéséről tudunk.170 1433-ban egy „Mag. Gregorius Ecclesiae nostrae scholasticus” szerepel. Ö sem volt éneklőkanonok és nem is lett azzá, jóllehet az iskola vezetésében tevékeny szerepe volt.171 1511-ben Váradi Ferenc iskolamester tanított Vasváron.172 1573-ban Bornemissza Balázs volt a káptalani iskola rektora. Ő kezdetben nem is vette fel az egyházi rendeket, csak később szenteltette fel önmagát, amikor hűséges szolgálataiért megkapta a káptalani templom Szent Péter és Pál apostolokról elnevezett oltárigazgatóságot, továbbá egy kúriát Vasváron az Olaszka promontoriumán lévő szőlővel együtt.173 1589—1611-ig a vasvári káptalan éneklőkanonok ja lett. A káptalan az ő iskolai működése idején költözött át Szombathelyre. Ennek a káptalan történetében fontos eseménynek sajnálatos következménye lett, hogy nemcsak a vasvári káptalani templom és a kanonoki házak, hanem az iskola is gazdátlanná vált. Ez az iskola a város iskolájának is számított. Egy 1572-ből való oklevélben ilyen utalást találunk: az iskola, „amely a városé és a mi egyházunké Vasvár mezőváros Iskolavölgy nevű helyén van.”174 Jó egy század múlva, 1698-ban Kazó István vizitálta Vasvárt. Feljegyezte még, hogy az egykori káptalani iskola épülete annak a hegynek keleti hajlatában volt, amelyen a Szent Mihályról elnevezett káptalani templom (egyes megjegyzés szerint cathedralis) épült. A templom romjai még látszottak, de az iskola építményéből már falcsonkokat sem talált, csupán a fundamentumát ismerte fel. A város polgárai bizonyára tartottak fenn iskolát, mert abban az időben működött tanító Vasváron. Vincze Mihály volt a neve, katolikus vallású, Csallóközből származott. Az ekkor 46 éves tanítómester azonban már nem a káptalan alkalmazottja volt.175 A vasvári káptalani iskola ténylegesen a káptalan 1579-re tehető áttelepülésével szűnt meg. Ennek körülményeiről semmit sem tudunk. Az eddig gyakorolt oktatás módjáról mégis pár általánosságot tanulságos lesz megemlítenünk. A középkori iskolai oktatásban az egyéni adottságokhoz igazodó mérték érvényesült. Az iskola nem kívánta meg minden tanulójától az előre megszabott ismeretanyag elsajátítását. A tanulóval egyéni hajlama és adottsága szerint 206
