Fábián Árpád: A 200 éves szombathelyi egyházmegye emlékkönyve (1777-1977) (Szombathely, 1977)

Sill Ferenc: A vasvár-szombathelyi székekáptalan történetének vázlata

Voltak a „columnaris”, vagyis az oszlopos kanonokok. Rajtuk kívül néhány nem oszlopos kanonok volt még a testületben.

1359-ben Jodocus prépost vitába keveredett káptalanéval Wythenyed és Kenyz possessiok, továbbá Lapsa földje és a vasvári szőlőhegy jövedelme ügyében. Abból a tényből, hogy a jövedelem elosztásánál először ötöd részről, majd megmaradó negyed részről esik szó, a káptalan 9 kanonokjára lehet következtetni.38 1653-ban a préposton kívül 5 kanonokról tudunk.39 1697-ben egy káptalani feljegyzés szerint: „mostantól számított sok éve rendszeresen csak 4—5 kanonok szokott lenni”/'0

Amikor Mária Terézia 1779. december 31-én kelt adománylevelével a pápóci perjelség kemenesszentpéteri uradalmát, Pápóc falu birtokának felét és a Csonkás majort a vasvár-szombathelyi székeskáptalannak adta, a kanonoki stallumok számát kettővel emelte. Ettől kezdve véglegesen hat kanonoki stalluma lett a székeskáptalannak/'1

A kanonokok kinevezését — ahogy ez a prépost kinevezésével kapcsolatban is felmerült — általában a püspök gyakorolta. Egyes időszakokban Róma fenntartotta magának a kinevezés jogát. A 14—15. századból vannak adatok pápai és királyi kinevezésekről is. A 16. században előfordult, hogy a győri püspök nevezte ki a vasvári kanonokokat. A káptalan néha egyes személyek kinevezését ajánlotta a püspöknek, aki ha akarta, figyelembe vette javaslatukat. A 18. századtól kezdve a királyi főkegyúri jog érvényesült a kinevezéseknél. A püspök előterjesztése alapján a Királyi Helytartótanács, később a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium közbejöttével gyakorolta a király főkegyúri jogát. 1806-ban a sok visszaélés miatt a fokozatos előrelépés gyakorlatát rendelte el a király. A CJC hatálybalépése után a 396. kánon előírása lett az irányadó a préposti kinevezéssel kapcsolatos megjegyzések figyelembevételével.

1753-ból ismerjük a kanonoki beiktatás formuláját.'*2 A kinevezett kanonokok esküt tettek, a tridenti zsinat után pedig a hitvallást is letették a prépost kezébe.''3 Az eskütételre rendszerint a beiktatás alkalmával került sor.

A prépost után rangban az olvasókanonok következett, aki a prépost helyettese, elvben a káptalani iskola vezetője volt. Amelyik káptalanban volt olvasókanonok, ott a gyakorlati oktatásban is részt vett (innen ered elnevezése). Később a tanítást rábízta sublectorra, de az ellenőrzés jogát mindig maga gyakorolta. Míg jegyző nem működött, ő írta, később ő íratta le a hiteles okiratokat. Hivatalból tagja volt a felszentelés előtt álló papok vizsgabizottságának.

Feltűnő, hogy a vasvári káptalanban csak az 1600-as évek elejétől találkozunk először olvasókanonokkal. Erre a körülményre majd elsősorban a káptalani iskolával kapcsolatosan kell felfigyelnünk. Fölnémeti Mihály fegyelmi leváltása után még hosszabb ideig nem is töltötték be stallumát. Csak a 18. század közepétől tekinthetjük a vasvári káptalan lektorainak sorát teljesnek/1'1

Mivel a vasvári káptalannak sok századon keresztül nem volt olvasókanonokja, ennek tevékenységi köre a stallum betöltése után sem körvonalazható pontosan. Kezdetben külön díjazást nem kapott, a hiteles levelek expediálását — ami elsősorban az ő feladata lett volna — bármelyik jelenlévő kanonok végezhette. (Vö. 1781. évi Statutum XII. §.) Amikor 1778-tól az olvasókanonok a pápóci javadalomból 200 Ft-ot kapott, az ő kötelessége lett az oklevelek átnézése, (ellenőrzés után: „lecta et correcta”) aláírása. Felügyelete alatt írta a jegyző a jegyzőkönyveket. Jellemző azonban, hogy iskolai feladatairól a statútumok ezután sem emlékeznek meg.