Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)

Sill Aba Ferenc: A püspökség alapítása. Az egyházmegye megszervezése

4 Barta Béla: A legfőbb kegyúri jog és a magasabb katholikus egyházi javadalmak betöltése. Bp., 1891., Döry Ferenci: A m. kir. kegyúri jog eredete. Bp., 1898., Tomcsányi Lajos: A főkegyúr szerepe a püspökök kinevezésében. Bp. 1922., Párniczky Mihály: A magyar ius regium az Árpád-házi királyok korában. Bp., 1940. Az 1990. évi IV. törvény a lelkiismereti és vallásszabadságról biztosította az egyház autonómiáját: „A Magyar Köztársaságban az egyház az államtól elválasztva működik.” A főkegyúri jog tehát a múlté.

5 A korszellem, az uralkodói abszolutizmus eszméje is hatott a királynőre, hangsúlyt adva a hagyományos kiváltságnak. Ennek az eszmeiségnek lett udvari ideológusa Kollár Ádám, aki a Hármaskönyv joggyakorlatára hivatkozva, 1762-ben kiadott „Historia diplomatica juris patronatus” c. művében a magyar királyok főkegyúri jogát bizonyította: a királyi trón elnyerésével „isteni” jogon intézkedhetnek a külső, a belső és a vegyes egyházi ügyekben. A külső ügyek az egyházi javadalmak adományozása, a belső ügyek az egyházi méltóságok kinevezése, a vegyes ügyek a házassági és oktatási kérdésekben való döntésjog.

6 A győri egyházmegye felosztási tervét akkor, mint a győri székeskáptalan kanonokja, Szily János készítette el, még nem gondolva arra, hogy ő lesz a szombathelyi egyházmegye első püspöke. Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. 211. p.

7 Eredeti alapító oklevél olvasatát közli Géfin Gyula: A szombathelyi egyházmegye története. 1. köt. Szhely, 1929. 403. p.

8 Eredeti oklevél letétben elhelyezve az Egyházmegyei Könyvtár tárolójában. Itt megtekinthető.

9 1773-ban halt meg Koller Ignác veszprémi püspök, ezt követően négy éven át nem volt betöltve a veszprémi püspökség. 1770. év folyamán kapott Bajzóth József kinevezést a veszprémi püspökségre.

10 Az egyházmegye alapítása előtt még a győri egyházmegyei évkönyvben a következő kanonokok neve található: P. Hajgathó Péter, O. Csődy Pál, E. Mechtler Ferenc, Ö. Kövesdy Boldizsár, és Gusálly János szombathelyi plébános, tb. kanonok. In: Calendarium Dioecesanum V. Cleri Jaurinensis ad annum 1777. Jaurini, 1777. 97. p.

Az első székesegyházi kanonokok: P. Hajgathó Péter, O. Csődy Pál, É. Mechtler Ferenc, Ö. Boros István, K. Szegedy János és Gusálly János.

11 A négy főesperesség: A szombathelyi két kerülettel: a szombathelyiben 25 plébánia és 7 kurácia van, a rohonciban 13 plébánia, 5 kurácia és 1 adminisztratúra. - A németújvári főesperességben szintén 2 kerület van, a németújvári 18 plébániával és 1 ferences parókiával, a tótsági kerület 11 plébániával és 2 kuráciával. - A sárvári főesperességben a sárvári kerület 11 plébániával és 4 kuráciával, a kemenesaljai kerület 18 plébániával, 1 kuráciával és 1 bencés monostorral. Az őrségi főesperességben 15 plébánia, 2 ciszter plébánia, 1 domonkos plébánia és 2 adminisztratúra van. Zala megyében 2 főesperességet csatoltak a szombathelyi egyházmegyéhez, a zalaegerszegit és az alsólendvait. így tehát 6 főesperesség alkotta az egyházmegyét.

12 Bedy Vince: A győregyházmegyei papnevelés története. Győr, 1937. 211. p.

13 „Nec non jus nominandi, seu praesentandi a dicta Maria Theresia Regina Apostolica, eiusque in Regno Hungáriáé Successoribus Regibus infra tempus a Jure praeixum nobis et successoribus nostris Romanis Pontificibus pro tempore existentibus... Apostolica authoritate praefata similiter perpetuo clementer admittimus.”

14 „Datum Romae apud S. Petrum Anno Incarnationis Dominicae Millesimo Septuagesimo Septimo, quintodecimo Calendas Julii...”

Géfin Gyula: i. m. 1. köt. 408. lapján közli a bulla olvasatát. A dátumot jún. 16. napjára értelmezi i. m. 1. köt. 32. lapján. A Kalendárium helyes számítása szerint a fenti dátum június 18-ra teendő. Vö. Parii Pápai: Dictionarium Latino — Hungaricum. (Hasonmás kiadás.) Bp., 1995. 648. p. (tabella).

15 Bedy Vince: A győri székeskáptalan története. Győr, 1938. 464. p.

16 Bedy Vince: A győri székesegyház története. Győr, 1936. 24-25. p.

17 Az ünnepségeket az események kortárs tanúja írja le: Schoenvisner Stephanus: Antiquitatum et historiae Sabariensis ab origine usque ad praesens tempus libri novem. Pestini, 1791. 362. p., Géfin Gyula: i. m. 1. köt. 32. p.

42