Dobri Mária (szerk.): Szily János Szombathely első püspöke 1799-1999 Emlékkönyv (Szombathely, 1999)
Szilágyi István: Szombathely a 18. században. A művészet és a művészi ipar mesterei
44 Voit Pál: Heves megye műemlékei 1. Akad. Kiadó. Bp., 1969. 367. p. 45 Szilágyi István: Adatok Szombathely 18-19. századi életéhez I. A szombathelyi kálvária 2. közlemény. In: Vas megye múltjából. Levéltári évkönyv 2. Szhely, 1982. 127. p. 46 Szilágyi 1982. i. m. 127. p. 47 Szilágyi 1982. i. m. 128. p. 48 Szigeti Kilián: Régi magyar orgonák. Szombathely. Zeneműkiadó, Bp., 1978. 17-19. p. 49 Pl. Lt. Kereszteltek indexe 1735-1799. 50 Takács i. m. 274. p. 51 Szilágyi 1976. i. m. 154. p. 52 Kiss M. gyűjtése 1. p. 53 Kiss M. gyűjtése 3. p. 54 B. Dorner i. m. 340-41. p., 345. p. 55 B. Dorner i. m. 347. p. 56 Szigeti i. m. 20. p. 57 Kiss M. gyűjtése 1. p. 58 B. Dorner i. m. 337. p. 59 Szilágyi 1976. i. m. 155., 156. p. 60 Kiss M. gyűjtése 6. p. 61 Kiss M. gyűjtése 9. p. 62 Géfin i. m. 71. p. 63 Kiss M. gyűjtése 8. p. 64 Pl. Lt. Kereszteltek indexe 1735-1799. 65 B. Dorner i. m. 377. p., a témáról általában Szilágyi István: Vörös tetők, tornyok, keresztek. In: Haláljelek. A kötetet összeáll. Kovács Ákos Bp., é. n. (1990) 66 Szilágyi 1976. i. m. 153. p. 67 B. Dorner i. m. 339. p. 68 Géfin i. m. 71. p. 69 B. Dorner i. m. 337. p. 70 Géfin i. m. 71. p. 71 Szilágyi 1976. i. m. 157. p. 72 Melchior Hefele (1716-1794) Kiállítási katalógus. Szerk. Zsámbéky Monika. Szhely, 1994. 15.1., 15.2. katalógus számok. 73 Szilágyi István: Adatok harangjaink történetéhez. In: Savaria. A Vas Megyei Múzeumok Értesítője 19/2. Szhely, 1990/91. 149-165. p. István Szilágyi: Szombathely im 18. Jahrhundert. Die Meister der Kunst und des Kunstgewerbes sowie ihre Werke Ein Teil des Lebens der Stadt im 18. Jahrhundert wurde in einem der Artikel des Hefele-Kataloges bereits vorgestellt. Genannte Publikation zählte die in der Stadt damals tätig gewesenen Baumeister und Maurer auf. Als Fortsetzung wird im Beitrag die Kunst und das Kunstgewerbe der Stadt behandelt. Es ist wahrscheinlich, dass im ganzen 17. Jahrhundert und auch zu Beginn des 18. Jahrhunderts das Steinmetzgewerbe und die Bildhauerei sich auf auswärtige Meister, vor allem auf solche aus Sopron stützte. Die meisten später hier tätigen Bildhauer arbeiteten mit Holz, wir kennen vor allem ihre Werke in Zusammenhang mit Altären. Die über eine grössere Eigenständigkeit verfügenden Maler erhielten ihre Aufträge vor allem von dem Gemeinderat. Ein anderer Teil der Auftraggeber 22
