Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Második fejezet: Szent Márton ifjúkora

csak valószínűség értékével bírnak.1 A kérdés elbírálása nem olyan egyszerű, mert az sincs kizárva, hogy a fentérintett okiratok egy közös, de hibás forrásra vezetnek vissza, melyet a nevek hasonlósága megtévesztett, így tehát a kérdés továbbra is függőben marad. A befejezetlen kutatás alapján a valószínűség Sabaria Siccának kedvez.2

1 Trés probablement.. . Jusqu' ä preuve du contraire la version la plus fondée. p. 74.

2 *A szerző fejtegetéseihez az alábbi megjegyzéseket fűzzük, melyekben a vitás kérdés lényegesebb pontjait vázlatosan összefoglaljuk.

A 18. század végéig Sabariát senkisem kereste másutt, mint a mai Szombathelyen. Katona József történetíró nyomán Fuxhoffer és Czinár bencések vetették fel azt a gondolatot, hogy a mai Győrszentmárton község helyén egy másik Sabaria is létezhetett és itt született Szent Márton, A 19. század folyamán többen szóltak a felvetett kérdéshez. A vita azonban elfajult (Pokornyi), mellékutakra tévedt, mert nagyobb szerepet vitt a dicsőségnek, mint az igazságnak keresése. Legtárgyilagosabban Dankó József szólt hozzá, aki az akkori adatok alapján, melyek azóta már más megvilágításba kerültek, Pannonhalma jogcímét igazolta. Fejtegetését részben a külföldi irodalom is átvette. Az ő megállapításait Sztachovíts Remigius, pannonhalmi főlevéltáros, a saját elgondolásaival is bővítve, eljuttatta Lecoy de la Marche-hoz, aki Szent Márton-életrajzában magáévá tette, s utána a francia írók nagyobb része, szakítva a korábbi felfogással, szintén elfogadta. A 20. század elején a Hartwik-vita során mellékesen erre a kérdésre is világosság derült és Dankó okfejtése megdőlt. A Hartwik-vita eredményét azonban Szent Mártonnal vonatkozásban, illetőleg a Sabaria-kérdés felszámolására akkor senkisem foglalta össze.

44