Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Első fejezet: Szent Márton évszázada

közöl az akkori pogány vallásgyakorlatokról.1 Megütközik szörnyűségeiken és eredeti szónoki alakban magával a Nappal mondat lesújtó bírálatot imádóiról: Az én nevembe, úgymond a Nap, ne takarjátok balga tévedésieket. Engem az Isten azért teremtett, hogy világosságot árasszak és mást nem is akarok. Miért fosztotok meg méltóságomtól? Miért forgatjátok ki tisztes szerepemet? Miért tesztek azzá, aminek Isten nem szánt?... Csak az vagyok, aminek látszom, senki se gondoljon különbnek, mint amilyennek lát.1 2

A balga tévedéseknek allegorikus magyarázattal igyekeztek elfogadhatóbb külsőt adni. A szellemi életet és a vallási eszméket az újplátói rendszer gyúrta át. Az alexandriai iskola, melyet Ammonius Saccas és Plotinus alapítottak,3 világszerte hódított. Mesterei inkább vallási, mint bölcseleti tanokat feszegettek. Rendszerükbe felvették a Kelet vallási tanításait és bizonyos miszti1 *Firmicus Maternus 350 körül írt De errore profanarum religionum c. művében az erkölcstelen pogány kultusszal szembeállítja a keresztény vallás mélységét és erejét. Felhívja Constantius császárt, szabadítsa meg a világot a sacrilegum tyrannorum imperium által beerőszakolt bálványoktól.

2 De errore profan, relig. c. 8. ML. 12, 1003.

3 *Ammonius Saccas (175—-242) keresztény szülőktől származott, de pogány elvekhez tért vissza. Élőszóval tanított. Iratot nem hagyott. Tanítványa Plotinus (204—270) nagytudású és aszketikus felfogású bölcselő, 244-től külön iskolát tartott fenn. Bölcseleti rendszere panentheizmus.

25