Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Hetedik fejezet: Szent Márton halála

nus, kölni püspök éppen vasárnapi istentiszteletet végzett a székesegyházban. Angyalok énekét hal­lotta, akik Mártont a mennyben fogadták, és így tudta meg, hogy a szent meghalt.1 Beszélik azt is, hogy Szent Ambrus, aki ugyan­ekkor a milánói székesegyházban vezette az isten­tiszteletet, a jelenlevők csodálkozására hirtelen el­­szenderedett. Mivel senki sem merte felkelteni, az istentisztelet egy időre megakadt. Mikor már nem győzték kivárni és felkeltették, elmondta, hogy jelen volt Szent Márton halálánál. A részletek és körülmények, amelyeket elmondott, az időpont, melyben a dolog történt, igazolták, hogy valóság volt és nem képzelet. Toursi Szent Gergelynek ez az elbeszélése1 2 ugyan erősen legendás, de ha úgy történt és Ambrus túlélte Sient Mártont, akkor valószínűsítve volna azoknak eléggé megokolt vé­leménye, akik Szent Ambrus halálát 398-ra teszik.3 4 Candes emlékezetes marad mindazon helysé­gek között, ahol Szent Márton megfordult. Az idők folyamán számos csoda dicsőítette meg azt a helyet, ahonnan lelke az égbe szállt.19 1 Greg. Touron. De virt. S. Mart. I. 7. 2 De virt. I. 5. 3 *Az általánosan elfogadott vélemény szerint Ambrus 397. május 4-én halt meg, tehát fél évvel Szent Márton előtt. 4 *A szent püspök halálának színhelyén templomot épí­tettek, mely keresett búcsújáró hely lett. A IX. században négy tagú társaskáptalan vette át a templom őrizetét. A 199

Next

/
Thumbnails
Contents