Reginier, Adolph: Szent Márton élete (Szombathely, 1944)

Források és irodalom

’■'FORRÁSOK ES IRODALOM

1. Források

1. Sulpicius Severus művei. A szerző élete (363—425) részben egybeesik az általa elbeszélt eseményekkel, s amit leír, azt vagy személyesen látta-hallotta, vagy közvetlenül az esemény szereplőitől tudja. Tanúskodását őszinte becsületesség jellemzi. Előadása választékos, stílusa klasszikus. Elbeszéléseivel azonban nem a későbbi történetírók számára akart adatokat szolgáltatni, hanem az olvasó elé épületes példaképet állítani. Innen érthető, hogy akárhány fontos részletet mellőz, vagy csak mellékesen említ.

Összes műveit Hieronymus de Prato, veronai oratorianus adta ki és magyarázta: Sulpicii Severi opera. Veronae I—II. 1741. Ugyancsak összes művei ML 20, 95—248.

Szent Márton életére vonatkozó művei: a) Vita S. Martini, b) Epistolae: ad Eusebium presbyterum contra aemulos virtutum B. Martini; ad Aurelium diaconum de obitu et apparitione B. Martini; ad Bassulam parentem, quomodo B. Martinus ex hac vita ad immortalitatem transierit, c) Dialogi I—III. beszélgetések, melyekben Márton csodatetteit összehasonlítja az egyiptomi remetékével. Mi a Hurter-féle kiadást használjuk: Opuscula selecta SS. Patrum, 48. Oeniponti, 1885. — Cf. Anal. Boll. 38, 58.

Egyháztörténelmi műve: Chronicorum libri duo, a világ teremtésétől Kr. u. 400-ig, elsőrendű forrás a priscillianita eretnekség történetéhez.

2. Tour si Szent Gergely, (538—594), a toursi püspöki széken Márton utóda. Összegyűjtötte az élő hagyományt és

9