A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)
I. rész: Az egyházmegye rövid története
A Vasvár—Szombathelyi Székeskáptalan 1972. március 23-án megtartott ünnepi ülésén, amelyen felolvasták a Szentatyónak Kovács Sándor megyéspüspökihöz intézett felmentő iratát, jeles egyházi személyiségek, az egyházmegye valamennyi egyházköizségek küldöttei és nagyszámú hívősereg jelenlétében a szombathelyi egyházmegye kormányzását jogilag és ténylegesen átvette. A VASVÁR — SZOMBATHELYI SZÉKESKÁPTALAN A Szent Mihály főangyalról nevezett társaskáptalannak múltja Vasvár királyi városban talán még Szent István király korára nyúlik vissza. Biztos az, hogy III. Béla király már csak további adományozásokkal gazdagította a káptalant. Az alapítólevél sok más ősi okirattal együtt azért nem maradit fenn, mert 1311-ben a káptalani lelvéltár nagy részét tűzvész pusztította lel, amikor Károly Róbertnek a várost megszállva tartó zsoldos katonáit a Csák Mátéval tartó sereg legyőzte, a templomba zárta, és azt rájuk gyújtotta. A káptalan Zsigmond uralkodása alatt élte virágkorát, és ugyanakkor a préposttal együtt 12 tagja volt, die a következő viszontagságos időkben Mátyás király és Frigyes császár határfcüzdetkneinek bizonytalan légkörében ez a szám folyton csökkent, és végül is négyre apadt. A mohácsi vész után pedig a közelben dúló folytonos harcok miatt maga Vasvár sem volt már biztonságban, és a káptalan gazdag levéltári anyaga végveszélyben forgott. Az értékes okiratok védelmében 1578-ban a pozsonyi országgyűlés úgy döntött, hogy a káptalan települjön át Szombathelyre mint AZ EGYES PÜSPÖKÖK KORMÁNYZÁSI IDEJE 1. Felsőszopori Szily János 2. Harrasi gróf Herzan Ferenc bíboros 3. Perlaki Somogy Lipót 4. Bőle András 5. Balassa Gábor 6. Szenczy Ferenc 7. Szabó Imre 8. Hidasy Kornél 9. István Vilmos 10. Zabolai gróf Mikes János 12. Kovács Sándor 13. Dr. Fábián Árpád 1777—1799. 1799—1804. 1806—1822. 1824—1843. 1844—1851. 1852—1869. 1869—1881. 1882—1900. 1901—1910. 1911—1935. 1944-1972. 1972-28
