A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)

I. rész: Az egyházmegye rövid története

egyházi ügyek előadója lett. Ebben a minőségében érte a királyi kitüntetés, amely 1844. március 28-án a szombathelyi püspöki székbe emelte.

Mindössze hét évig viselte a püspöki méltóságot. Ez idő alatt is sóikat betegeskedett, és így sok korszerű elgondolását nem sikerült tettre váltania, de kiváló képzettségének, főleg nagy jogi tudásának több ízben hasznát látta az egyhä~Ä?gye. Balassa Gábor püspök 1851. augusztus 11-én halt meg.

6. Szenczy Ferenc iparos családból született Szombathelyen 1800. szeptember 17-én. Gimnáziumi tanulmányait a szombathelyi premontreieknél, a hittudományt a pesti egyetemen végezte. A teológia mialatt a bölcsészeinek is hallgatója volt, a papnevelő intézetet mint bölcsészettudorr hagyta el. Bőle András püspök 1823-ban a dogmatika tanárává tette. 1839-ben dogmatikai tanszékét az erkölcstan és lelkipásztorkcdástan katedrájával cserélte fel, és azon tanított 1850-ig. Fényes elméje, sokoldalú tudása országos hírnevet szereztek neki. Különösen szárnyra kapta nevét a Szaniszló Ferenctől szerkesztett Réligió és Nevelés c. folyóiratban közölt sorozata, a „Szombathelyi levelek”, amelyéknek száma elérte a huszonnégyet.

1852. szeptember 4-én szombathelyi püspökké nevezte ki a király. Hivatalba lépése után azonnal megkezdte az egyházmegye bejárását, hogy közvetlenül ismerje meg híveinek lelki szükségleteit, és a bérmálás szentségét is mindenütt kiszolgáltassa. 1855-ben új kiadásiban adta papjai kezébe Szily János Instrukcióját, és a lelkűkre kötötte, hogy Szombathely első nagy püspökének törvénykönyvét szorgalmasan forgassák, annak tanításait szívükbe véssék.

A jó sajtó érdekében melegen felkarolta a Szent István Társulatnak ügyét. 1856. június 5—19. napjaiban részit vetít a konkordátum ügyéiben Bécsiben tartott püspöki értekezleten. Ez alkalommal nagy tudással és törhetetlen hazafisággal szólalt fel a magyar egyház ősi jogainak védelmében, és sikerült is akkor a magyar egyház ügyeinek Ausztriától való függetlenségét biztosítania. 1858-ban részt vett az esztergomi tartományi zsinaton is.

Csapásoktól sújtott papok segélyezésére megteremtette a Szűkölködő Papok Alapját. A kispapoknak Szent Ágostonról nevezett irodalmi egyesületében évente hat aranyat tűzött ki pályatételekre, a ,Római Káté’ fordítóit pedig 300 forinttal jutalmazta. A már említett „Szombathelyi levelek”^en kívül több beszéde is megjelent nyomtatásban, 1854-ben pedig ő is megbízást kapott a pápától a Káldy-féle bibliafordítás revíziójára.

ö állíttatta fel a székesegyházban a kis-szószéket, amely a bombázásikor elpusztult. Püspöksége idején; létesültek az irgalmas apácák pinkafőd és sárvári zárdái. Az ő alapítványaiból épült fel a domon19