A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)

III. rész: Az egyházmegye területi szervezete

kor még Bécz fóliája volt, holott 1778-ban lakosainak száma 659. 1787-ben a béczi plébánia átkerült Letenyére. 1929-ben Lebenyét és Béczeit egyesítették. A tip-ot legutóbb 1965—66-ban restaurálták. A temetőben is van egy kápolna.

Bécz 1334-ben már plébánia volt a Boldogságos Szűz tiszteletére emelt tp-mal. 1373-ban névtelenül említik a hely plébánosát, 1501- ben András volt a plébánosa, aki mellett kát. káplán működött. 1548-ban a helységet felégette a török, a lakosság prot. vallásra tért, 1661 -ben anyagyülekezetük van. 1670 körül lett a község újra kát., és 1698-ban áll már a plébánia is. 1741-lben tp-ot építettek, amely azonban 1778-ban boltozat nélkül állt. MJ. Lakóinak száma ekkor 230. 1787-ben a plébánia Letenyóre került, Bécz filia lett.

1929-ben politikailag és közigazgatásilag egyesült Letenyével.

Ttit: Szentháromság. Bn: Szentháromság vasárnapja. A temetőkápolnában: Nagyboldogasszony. — Letenye IV. kerületében: Szent Antal és Szent István király napján. Szim: ápr. 10., dec. 7. Anyák: 1723-tól. Phsz: 4020. öl: 4374. Any: magyar.

FILIA: ZAJK (Zala m.) 7 km.

1292-ben szerepel először okl.-ben. 1489-ből ismert Simon nevű plébánosa, de az 1501. évi zágrábi és az 1550. évi veszprémi összeírásokban már nem szerepel a plébániák között. 1598-ban puszta, 1717- ben is csak 4 lakója van. 1778-ban Bécz filiája tp. nélkül, lakóinak száma ekkor 229. Ma kápolnája van.

Ttit: Szent Lélek. Bn: Pünkösdvasárnap. Szim: aug. 18. öl: 486. Any: magyar

Plébános ih.: Kovács József2 kerületi esperes, itib. főesperes.

Segédlelkészek: Végi Kálmán, Végh László.

7. MURASZEMENYE. Plébánia (Zala m. — Aisószemíenye, Csernec és Felsőszemenye 1938-ban közigazgatásilag egyesült.)

Szemenye ősi egyházas hely, plébániája Veszprém egyházmegyéhez tartozott. 1248-ban Hahót Mihály a ferencesek számára kolostort alapított és a Boldogságos Szűz tiszteletére tp-ot építtetett. 1322-ben a Szent Márton tiszteletére emelt plébániai tp-a is szerepel. 1367- ben „oivitas”-ként, 1469-ben „oppidum”-ként említik. A plébánosok közül isaniert 1463-ból Máirk, 1503-ból Fülöp, 1539-ből Márton, aki mellett káplán is működött, 1550-ből Miklós és 1554-ből PáL 1556- ban az akkori birtokos, Bámffy László a kolostort várrá alakította át, de 1578 óta mégis a töröknek adózott a helység, amely 1599-ben már prot. lett. 1657-ben még prot. prédikátor működött itt. 1698-ban

135