A Szombathelyi Egyházmegye névtára 1972 (Szombathely, 1972)

III. rész: Az egyházmegye területi szervezete

vár I., II. Dénesfa és III. Déneslak) 1723. Any: magyar.

FILIA: a) DÉNESLAK — EGERVÁR III. (Zala m.) 7 km.

Lakhely néven is szerepel. A középkorban Lak néven találkozunk e helységgel. 1754-ben a vizitátor miegemlékeziik a hívek által fából épített, zsindellyel fedett kápolnájáról, amelynek titulusa: Urunk mennybemenetele. Jelenlegi kápolnája szilárd anyagból későbbi időben épült.

Ttit: Urunlk mennybemenetele. Bn: Áldozócsütörtök.

b) GÖSFA (Zala m.) 4 km.

Első oki. említése 1389-ből ismert. 1690-ben nincs tp-a. Az 1800-as évek végén épült a ma is míeglévő tp.

Ttit: Szent Márton. Bn: ncv. 11. öl: 529. Any: magyar.

c) VASBOLDOGASSZONY (Zala m.) 2 km.

Egykori nevén: Bologasszonyfalva. Egy 1354. évi okl.-ben, szerepel. Ekkor a Szentgotthárdi Apátság birtoka volt. 1409-ben már említik fcp-át, amely 1690-ben elhanyagolt állapotú. Kazó a falu nyugati részién épült és romos tp-ként írja le 1698-ban. Titulusa: Mária, az angyalok királynője. 1765-ben a tp-ot átépítették. Értékes, XVII. századi faragott oltára ma is épségben látható. MJ.

E filiához tartozik Angela major (5 km) és Csönged major (7 km).

Ttit: Nagyboldogasszony. Bn: aug. 15. öl: 863. Any: magyar.

d) ZALASZENTLÖRINC (Zala m.) 3,5 km.

1343-ból való az első oki., amely a község nevét említi, és egyben tanúsítja, hogy a tp-a Szent Lőrinc tiszteletére épült. Az 1436. évből plébánosáról is tudunk. A török idők után megszűnt az önálló plébánia.

Ttit: Szent Lőrinc. Bn: aug. 10. öl: 438. Any: magyar.

Plébános: Kovács Imre.

Segédlelkész: Almásy István.

*-4. GERSEKARÄT. Plébánia (Vas m. — Gerse és Karátföld 1950- ben egyesült.)

Első oki. említése 1272-ből való. 1342-ben Mákfa filiája, de saját tp-a van, amelyet Szent Miklós tiszteletére szenteltek. 14.33-ban Szent László plébániatp-áról értesülünk. 1690-ben tp-a romos. 1698- ban Kazó leírása szerint is a tp-nak csak tornya és falai állnak. Ekkor már Szr rí ereszt a tp titulusa. Plébános emberemlékezet óta

nincs a községben. 1758-ban azt írja a vizitátor, hogy a tp hajója fából készült. A mennyezete még 1779-ben is fa'áblás. 1808-ban a tp-ot megnagyobbították, az egészet renoválták, és sekrestyét építettek hozzá.

Egyik filiálisa: Telekes önálló lekésziség lett 1945-ben. ,

95