Schematismus Cleri Dioecesis Sabariensis pro anno domini 1929 (Szombathely, 1926)

20

litikai küzdelmek idején megfélemlíthetetlen harcosa volt az integer katolikus eszmének. XIII. Leo pápai trónállóvá és római gróffá nevezte ki, de a szerény püspök nem publikálta e kinevezést.

1900 október 11-én halt meg-.

IX. István Vilmos. (1901—1910.) Zalaegerszegen született 1849 június 22-én. Hittudományi tanulmányait Bécsben a Pazmaneumban végezte. Felszentelése után egy évig1 Kőszegen káplánkodott, egy év múlva a szombathelyi püspöki hivatalba került mint udvari káplán, 1876-ban püspöke szentszéki jegyzővé nevezte ki. Mint udvari pap 9 éven át, 1879-től 1888-ig, az erkölcs- és lelkipásztorkodástant tanította a szemináriumban. Hidasy Kornél 1883-ban püspöki titkárrá nevezte ki. 1891-ben a király kanonokká, a következő évben nagyváradhegyi c. préposttá nevezte ki. 1899 január 15-én Hidassy Kornél segédpüspökké szentelte.

1901 november 1-én szombathelyi püspökké neveztetett ki. Püspöksége alatt az ő támogatásával telepedtek meg Szombathelyen a kármelita apácák és a dominikána nővérek, kik virágzó elemi és polgári iskolát tartanak fenn. István püspök vette meg a püspökség számára a répceszentgyörgyi uradalmat az elődje által eladott novai uradalom vételárán.

Püspöki tevékenységének legfőbb jellemvonásai: igazságossága, kötelességszeretete és egyházias érzülete voltak. Hűségesen igyekezett vezetni egyházmegyéjét azon az úton, melyet kiváló elődjének oldalán megismert s megszeretett.

1910 december 24-én halt meg.

X. Zabolai Mikes János gróf. (1911—.)