Schematismus Cleri Dioecesis Sabariensis pro anno domini 1929 (Szombathely, 1926)

17

hagyta el. Bőle András 1823-ban a dogmatika tanárává nevezte ki. 1839-ben a dogmatika tanszékét az erkölcs- és lelkipásztorkodástan katedrájával cserélte fel s azon tanított 1850-ig. Fényes elméje, sokoldalú tudása országos hírnevet szereztek neki. Különösen szárnyrakapták nevét a Szaniszló Ferenc által szerkesztett „Religio és Nevelés“ c. folyóiratban megírt „Szombathelyi levelek“, szám szerint 24.

1852 szeptember 4-én nevezte ki szombathelyi püspökké

I. Ferenc József. Azonnal bejárta egyházmegyéjét, hogy híveinek lelki szükségleteit megismerje s a bérmálás szentségét mindenütt kiszolgáltassa. 1855-ben új kiadásban adta papjai kezébe Szily János „Instructio“-ját s lelkűkre kötötte, hogy Szombathely első, nagy püspökének törvénykönyvét szorgalmasan forgassák s tanításait szívükbe véssék. Melegen felkarolta a Sz. István Társulat és Sz. László Társulat ügyét. 1856 június 5—19 napjaiban résztvett a konkordátum ügyében Bécsben tartott püspöki értekezleten. Ez alkalommal nagy tudással és törhetetlen hazafiassággal szólalt fel a magyar egyház ősi jogainak védelmére, úgyhogy sikerült a magyar egyház ügyeinek Ausztriától való függetlenségét biztosítania. 1858-ban résztvett az esztergomi tartományi zsinaton. Az élet csapásaitól sújtott papok segélyezése céljából megalapította a szűkölködő papok alapját. A kispapok sz. Ágostonról nevezett irodalmi egyesületében évente 6 drb. aranyat tűzött ki pályatételekre s a „Római káté“ fordítóit 300 forinttal jutalmazta. A székesegyház hosszhajójában elhelyezett u. n. kis szószéket ő állítatta fel Lippert műépítész tervei szerint. Püspöksége idejében létesültek az irgalmas apácák pinkafői és sárvári zárdái s az ő alapítványaiból épült fel a dominikána apácák vasvári zárdája.

1869 február 19-én halt meg.

VII. Szabó Imre. (1869—1881.) A veszprémmegyei Békáson született 1814 októben 10-én. Hittudományi tanulmányait a budapesti papnevelőintézetben végezte. Írói tehetsége már ekkor feltűnt s társai IV. éves korában őt választották irodalmi egyesületük elnökévé. Felszentelése után egy évig Karádon volt segédlelkész. 1838-ban püspöke a veszprémi szeminárium prefektusává s h. tanárává, 1842-ben al2