A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1891 (Szombathely, 1891)
Történeti vázlat
18 -gesen Vasmegyébe helyeztetik, s a Tótságban fekvő Szt.-Benedek helységgel azonosittatik. Apát: JÁNOSI ÁGOSTON, veszpr. székesegyházi kanonok. (8. Sz. Máriáról czimzett német-ujvárhegyi apátság. Ezen apátságot a Szt.-Benedek rend részére Walter gróf alapította a XII. században és hozzá terjedelmes birtokot csatolt. Azonban alig lakta 3 apát, már III. Béla király azon helyet erősségül jelölvén ki, a kolostort elfoglalta s várrá változtatta. E szerzet panaszával III. Honorius pápához fordult A pápa atyailag inté II. Endre királyt az elfoglalt apátsági javak visszaadására, minek következménye lett, hogy IV. Béla 1263-ban a szerzetnek Vágujhclyt adá. A vár utóbb a német-újvári grófok, Lőrincz szerémi vezér, majd a magyar koronára szállt, II. Lajos király pedig 1525- ben Batthyány Ferencznek ajándékozá. Apát: KUN LÁSZLÓ, csanád-egyházmegyei áldozár, hittudor, M: rroson túli főesperes, makói esperes-plébános, az elemi iskolák el ügyelője. Ezen apátságot Ghepan, vagyis István nádornak egyetlen fia, István alapította 1221-ben Ezen évben ugyanis búcsút vevén a világtól, a cziszterczi rendbe lépett és a pornói, úgy a monyorókeréki uradalomból álló egész örökségét a szerzetnek adományozta ; ezen adományt II. Endre király is megerősítvén, létre jött a pornói apátság, melyhez Pornó és Monyorókerék mezővárosokon kívül 13 helység és az egész keresztesi hegység tartozott. Mikor és hogyan szakadt el ez apátság a cziszterczi rendtől, bizonytalan. Valószínű, hogy a törökök pusztították el, midőn Kőszeg alól eredmény nélkül visszavonulni kényszerültek. 1531 ben az apátságot Verancz Antal nyerte el, ki azt még 1553-ban is megtartotta, midőn a pécsi püspökségre emeltetett. 1643-ban a jezsuiták soproni társházának adományoztatott. Még a múlt század végén a kolostor egyes részei fennállottak, de ma már nyoma sincsen. Apát: SCHAEFFER ANTAL, (3 Szentségének tiszt, kamarása, esperes és nagy-becskereki plébános. Szt.=Margitról czimzett pornói apátság.
