A Szombathelyi Püspöki Megye papságának névtára 1880 (Szombathely, 1880)
Történeti vázlat
10 Ä vasvár-szombathelyi székeskáptalan. A székeskáptalannak, mint még sz. Mihályról czimzett vasvári társaskáptalannak alapítása első apostoli királyunk, szent Istvánnak tulajdonittatik. E nézetet nem lehet ugyaD alapítólevéllel támogatni, mert az 1311-ben a levéltár legnagyobb részétel együtt a pusztító lángok martalékává lön; de a 12-ik század végéről van a levéltárban egy adománylevele. melylyel JTI. Bélától sz.-Mihályfalvát és Lapsát nyerte. Legvirágzóbb állapotban Zsigmond király alatt volt, mert a préposttal együtt 12 tagot számlált; de számuk idő folytán 6, 5, végre 4-re olvadt. A levéltár Vasvárott, folytonos veszélyben forogván , az 1578. évben Pozsonyban tartott országgyűlésnek 20. t. ez. kimondotta, hogy : „Capitulum Castriferrei, una cum sigillo et protocollo, Sabariam veluti tutiorem locum, transferatur, cum ejusdem Capituli bona, citra Raburn fluvium majori ex parte habeantur,“ Ennek folytán a káptalan Szombathelyre költözött. A káptalani levéltárnak felvirágzását felette előmozdította azon körülmény, hogy mint hiteles hely működési körét a szomszéd megyékre is kiterjesztő s oly nagy jelentőségű lett, hogy az országos rendek (1647. évi 120. t. ez.) azt mondhaták róla , hogy nélküle a dunántúli részek el nem lehetnek (sine quo partes Transdanubianae subsistere non possunt.) Es valóban méltón : mert a távoleső győri káptalanon kivül ez vala az egyetlen hiteles hely. mely a szerencsétlen mohácsi vész után szakadatlanul és több száz éven át a veszprémi káptalannak helyreállításáig (1635—85) egyedül folytatta működését. Levéltárában a nagyszámú okiratok közt több nevezetes Árpádkori okmány is őriztetik. A káptalannak ilmiczi, előbb Soprony. jelenleg pedig Moson vármegyében fekvő birtokáról már a XIV. században tétetik említés, a midőn a káptalan és az Osl nemzetségből származó csávái Herbord és Ferencz közt per volt folyamatban II
