A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

ÚTMUTATÓ az egyházi biztosítások megújításához A Magyar Püspöki Kar és az Állami Bizto­sító (továbbiakban Á.B) között jelenleg az 1964. szeptember 25-én megkötött keretszerződés van érvényben. Az anyagárakban és a munkadíjak­ban azóta bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy a szerződés feltételeit módosítsuk. A biztosítási összeg ugyanis jelen esetben már nem fedezi az esetleges kár összegét. Korsze­rűsítésre szorul a kockázatviselés köre is. Mindezek figyelembevételével a két szerződő fél között folytatott tárgyalások eredménye­ként 1973. július 1-i hatállyal új szerződés lép életbe. Az új megállapodással kapcsolatban a Ma­gyar Püspöki Kar az alábbi tájékoztatást és utasítást nyújtja az egyházi vagyonkezelőknek: A) A BIZTOSÍTÁS FAJTÁI ÉS KOCKÁZATI KÖRE Az egyházi vagyonbiztosítások közül a tűz-, a harangtörés és a betöréses lopás-rablás biz­tosítási módozatok és a háztartási biztosítás te­kintetében az alabbi útmutatásban, valamint a kötvényűrlapokon foglaltak az irányadók. Egyéb vagyonbiztosítások tekintetében az ÁB által az állampolgárok részére alkalmazott fel­tételek és díjtételek kerülnek alkalmazásra (pl. autóbiztosítás). I. A tűzbiztosítás és az abban foglalt mellékkockázatok. 1. Az ÁB az egyházi tűzbiztosítás kockázatá­ban fedezetet nyújt a biztosított vagyontár­gyakban tűz, villámcsapás, vihar (15 m/sec), földrengés (ötödik fokozat), földcsuszamlás, kő- és földomlás, épület alatti ismeretlen üregek beomlása, tetőzetben okozott jégkár, árvíz, ve­zetékből kiömlő víz és gőz, valamin szilárd fa­lazatú épületben felhőszakadásból eredő víz­áramlás által okozott károkra. Ezenkívül az AB megtéríti azokat a szerződésen kívüli fele­lősségi (szavatossági) károkat, amelyek a temp­lom és egyéb épületek, ezek telkének tulajdo­nosai, fenntartói, használói, továbbá kutyatar­tói, valamint gáz és gázpalack használói minő­ségében az egyházat törvényes kártérítési kö­telezettség címén azért terhelik, mert idegen személy megsérült, vagy életét vesztette, ill. vagyontárgyában kár keletkezett. (Lásd a köt­vényűrlap I-II. fejezetét.) Az ÁB a kárt akkor téríti meg, ha a kár összege legalább 100 forint, viharkárnál 200 forint. 2. A felsorolt tűz- és abban foglalt mellék­kockázatok biztosítási díjtétele, beleértve az in­góságokat, berendezési és felszerelési tárgya­kat is, 1000 forint biztosítási összeget alapul véve: Szilárd falazatú keménytetős épületeknél 0,28 Ft fazsindelyes épületeknél 0,84 Ft nádtetős épületeknél 2,00 Ft Puha és vegyes falazatú keménytetős épületeknél 0,40 Ft fazsindelyes épületeknél 1,20 Ft nádtetős épülteknél 2,00 Ft A legkisebb évi díj kötvényenként 30 Ft. Ezen díjtételek alkalmazásával az épületek teljes építménye biztosítva van az alapozás ki­vételével, tehát a különleges fedések, ajtók, ab­lakok, kapuzatok, stb. is. Megtéríti a biztosító az indokoltan felmerülő állványozási, dúcolási és bontási költségeket, az ideiglenes tetőzet költségét, a vizsgálati, laboratóriumi, tervezési, szakértői díjat, a rommaradványok eltakarítási és fuvarozási költségeit is. 3. Az egyházi épületekben elhelyezett ingó­ságoknál vagyoncsoportonként külön kell meg­adni a biztosítási összeget a berendezésekre és felszerelésekre (oltárok, padok, orgona, belső szobrok, csillárok, óraművek, miseruhák, sző­nyegek, stb.), egyéb ingóságokra (liturgikus könvvek, képek stb.). harangokra és harangtar­tozékokra, azok szerelési költségeire, műkin­csekre (kelyhek, értékes miseruhák), ha az utóbbiak egyedi értéke a 10.000 forintot meg­haladja. Az ingóságok a csoportos biztosításon kívül tételesen is biztosíthatók. 4. Nagyértékű (60 millió forintot meghaladó) egyházi objektumok biztosítása előnyösebb az ún. első kockázatú biztosítási módozattal. Ilyen biztosítás csak az Egyházmegyei Hatóság köz­vetlen ellenőrzésével köthető.

Next

/
Thumbnails
Contents