A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
ÚTMUTATÓ az egyházi biztosítások megújításához A Magyar Püspöki Kar és az Állami Biztosító (továbbiakban Á.B) között jelenleg az 1964. szeptember 25-én megkötött keretszerződés van érvényben. Az anyagárakban és a munkadíjakban azóta bekövetkezett változások szükségessé tették, hogy a szerződés feltételeit módosítsuk. A biztosítási összeg ugyanis jelen esetben már nem fedezi az esetleges kár összegét. Korszerűsítésre szorul a kockázatviselés köre is. Mindezek figyelembevételével a két szerződő fél között folytatott tárgyalások eredményeként 1973. július 1-i hatállyal új szerződés lép életbe. Az új megállapodással kapcsolatban a Magyar Püspöki Kar az alábbi tájékoztatást és utasítást nyújtja az egyházi vagyonkezelőknek: A) A BIZTOSÍTÁS FAJTÁI ÉS KOCKÁZATI KÖRE Az egyházi vagyonbiztosítások közül a tűz-, a harangtörés és a betöréses lopás-rablás biztosítási módozatok és a háztartási biztosítás tekintetében az alabbi útmutatásban, valamint a kötvényűrlapokon foglaltak az irányadók. Egyéb vagyonbiztosítások tekintetében az ÁB által az állampolgárok részére alkalmazott feltételek és díjtételek kerülnek alkalmazásra (pl. autóbiztosítás). I. A tűzbiztosítás és az abban foglalt mellékkockázatok. 1. Az ÁB az egyházi tűzbiztosítás kockázatában fedezetet nyújt a biztosított vagyontárgyakban tűz, villámcsapás, vihar (15 m/sec), földrengés (ötödik fokozat), földcsuszamlás, kő- és földomlás, épület alatti ismeretlen üregek beomlása, tetőzetben okozott jégkár, árvíz, vezetékből kiömlő víz és gőz, valamin szilárd falazatú épületben felhőszakadásból eredő vízáramlás által okozott károkra. Ezenkívül az AB megtéríti azokat a szerződésen kívüli felelősségi (szavatossági) károkat, amelyek a templom és egyéb épületek, ezek telkének tulajdonosai, fenntartói, használói, továbbá kutyatartói, valamint gáz és gázpalack használói minőségében az egyházat törvényes kártérítési kötelezettség címén azért terhelik, mert idegen személy megsérült, vagy életét vesztette, ill. vagyontárgyában kár keletkezett. (Lásd a kötvényűrlap I-II. fejezetét.) Az ÁB a kárt akkor téríti meg, ha a kár összege legalább 100 forint, viharkárnál 200 forint. 2. A felsorolt tűz- és abban foglalt mellékkockázatok biztosítási díjtétele, beleértve az ingóságokat, berendezési és felszerelési tárgyakat is, 1000 forint biztosítási összeget alapul véve: Szilárd falazatú keménytetős épületeknél 0,28 Ft fazsindelyes épületeknél 0,84 Ft nádtetős épületeknél 2,00 Ft Puha és vegyes falazatú keménytetős épületeknél 0,40 Ft fazsindelyes épületeknél 1,20 Ft nádtetős épülteknél 2,00 Ft A legkisebb évi díj kötvényenként 30 Ft. Ezen díjtételek alkalmazásával az épületek teljes építménye biztosítva van az alapozás kivételével, tehát a különleges fedések, ajtók, ablakok, kapuzatok, stb. is. Megtéríti a biztosító az indokoltan felmerülő állványozási, dúcolási és bontási költségeket, az ideiglenes tetőzet költségét, a vizsgálati, laboratóriumi, tervezési, szakértői díjat, a rommaradványok eltakarítási és fuvarozási költségeit is. 3. Az egyházi épületekben elhelyezett ingóságoknál vagyoncsoportonként külön kell megadni a biztosítási összeget a berendezésekre és felszerelésekre (oltárok, padok, orgona, belső szobrok, csillárok, óraművek, miseruhák, szőnyegek, stb.), egyéb ingóságokra (liturgikus könvvek, képek stb.). harangokra és harangtartozékokra, azok szerelési költségeire, műkincsekre (kelyhek, értékes miseruhák), ha az utóbbiak egyedi értéke a 10.000 forintot meghaladja. Az ingóságok a csoportos biztosításon kívül tételesen is biztosíthatók. 4. Nagyértékű (60 millió forintot meghaladó) egyházi objektumok biztosítása előnyösebb az ún. első kockázatú biztosítási módozattal. Ilyen biztosítás csak az Egyházmegyei Hatóság közvetlen ellenőrzésével köthető.
