A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
A MAGYAR PÜSPÖKI KAR KÖRLEVELE AZ 1975. ÉVI SZENT ÉVRŐL Tisztelendő Testvérek! Kedves Híveink! Nagy lelki örömmel értesültünk arról, hogy Szentséges Atyánk május 9-én kifejezett megnyilatkozásával az 1975. évet a katolikus hívek lélekben való megújulására „jubileumi” évnek nyilvánította. Az egyház hagyományai szerint — amelyek ebben a vonatkozásban 1300-ig nyúlnak vissza — a 25. évenként megtartott Szent Évnek nagy, de kizárólagosan lelki jelentősége van, és benne mindig a mély vallásosságnak és az Egyház egységének megnyilvánulása mutatkozik meg, ami különösen a Szent Péter sírjához, Rómába való zarándoklásban nyert kifejezést. A Szent Év mindig különleges alkalmat nyújt arra, hogy a katolikus hívek az öt világrész minden tájáról lélekben találkozzanak, és Isten népe a Jubileumi Év bőségesen osztott kegyelmeiben részesüljön. Az 1975-ös Szent Év különös jelentőséget nyer azáltal, hogy ünneplése egybe esik a II. Vatikáni zsinat bezárásának tizedik évfordulójával. A Jubileumi Év így mintegy megújítja a Zsinat célkitűzését; az Égyház minden tagjának mély lelki megújulását, az egyházi intézmények, lelkipásztorkodás és apostolkodás elmélyítését. Ezt a szándékot az Egyházról szóló zsinati tanítás („Lumen gentium”) fejezte ki, amely bőségesen kifejtette, hogyan tette számunkra Krisztus lehetővé, hogy a Szentlélek kegyelméből éljünk és Benne állandóan megújuljunk. Az Egyház ugyanis isteni küldetésében szent és hibátlan, tagjaiban mégis esendő „és állandóan szüksége van a megtérésre és megújulásra” (n. 8.). Ezért az Egyház nem hanyagol el egy alkalmat sem arra, hogy bűnbánatra hívja fel híveit és így „méltó jegyese legyen az Úrnak” a Szentlélek segítségével, „migcsak Krisztus keresztje által el nem jut az alkonyatot nem ismerő fényhez” (n. 9.). Egyházunk meggyőződése, hogy a hívek Krisztusban megvalósuló egységének visszaállítása és az emberiség békéje az embereknek Istenhez való visszatérésétől függ. Ezért Egyházunk imádkozik, reménykedik és mindent megtesz, arra biztatva gyermekeit, hogy megtisztuljanak és megújuljanak, és így felragyogjon az Egyház arculatán Krisztus jele („Gaudium et Spes”). Ugyanígy hívein túl az egész emberiséget felhívja az igazi béke megvalósítására. A II. Vatikáni zsinat hangsúlyozottan hirdeti a bűnbánat elengedhetetlen szükségességét ahhoz, hogy az ember a bűn kötelékeiből megszabadulva teljességgel Krisztushoz kapcsolja életét. Ennek megfelelően az előttünk álló Szent Év egyik alapvető törekvése a keresztények lelki életének megújítása (metanoja), hogy a hívek Istennel való teljesebb egyesülésükkel mély hatást gyakoroljanak mind az egyházi, mind a világi közösségekre. Ez az elmélkedés, imádság és az Oltáriszentség kegyelme által elmélyült bűnbánat komoly kiengesztelődést valósíthat meg az Egyház kebelén belül, az egyházak között, az emberi közösségekben, az osztályok, fajok és nemzetek különbözőségeiben. Ezúton a Szent Év rávilágít az emberi élet valós értékeire és utat nyit Krisztus követésére. E kitűzött céljának elérésére Egyházunk általános lehetőséget nyújt minden hívének, hogy részesülhessen a Jubileumi Év kegyelmi ajándékaiban. Ezért eltérően az előző Szent Évektől, a most meghirdetett Jubileumi esztendő az egész Egyház számára nyitja meg elsődlegesen kapuját: a jubileumi évre külön előkészítő esztendőt hirdet meg, vagyis felhívja a híveket, hogy az 1974. évet használják fel bűnbánati cselekedetekkel, lelki megújulással a szent év méltó megünneplésének előkészítésére. A Szentlélek kiáradásának napján örömmel hozzuk ezt tudomástokra, és hogy az előkészületi év megtartása egyöntetű legyen, erre vonatkozólag még külön tájékoztatást is fogunk adni. Budapest, 1973. május 15. Magyar Katolikus Püspöki Kar E körlevél pünkösd ünnepén a híveknek felolvasandó! Fk. KoTáts Géza 6ooo db 73137o Petőfi Nyomda Kalocsa
