A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

5 A) A házasságkötés előtt 1. A katolikus plébánián kell jelentkezni:itt végzik a jegyes vizsgálatot és a jegyesoktatást. 2. Itt vegyék fel a jegyzőkönyvet a születen­dő gyermekek katolikus kereszteléséről és ne­veléséről. 3. Az Ordináriushoz küldött felterjesztés tar­talmazza : a) a kérvényt a vegyesvallás (vallás­különbség) akadályának felmentéséért és a forma alól való felmentésért. A kér­vény a személyi adatokon kívül jelezze azt is, hogy a felek tudatában vannak annak, hogy házasságukat a katolikus egyház érvényesnek tekinti; közölje azt is, hogy hol, mikor kötik meg a házas­ságot; milyen vallási szertartást tervez­nek. b) A katolikus fél ígéretéről felvett jegy­zőkönyvet. c. Ezekhez járul a plébános irata, mely a következőket is tartalmazza: 1° mi az a súlyos ok, ami miatt a forma alóli fel­mentést kérik a felek; — 2° mit tett azért, hogy a kánoni forma megtartas­sák; — 3° részt fog-e venni mindkét fél a jegyesoktatáson, amelyen megmagya­rázza nekik a katolikus házasság lénye­ges tulajdonságait és azt, hogy a forma alóli felmentéssel kötött házasság kato­likus szempontból érvényes lesz. B) A házasságkötés alkalmával, ha felmentést kapnak 1. A katolikus felet buzdítsa, hogy gyónják hogy megkötött házasságukról mielőbb és áldozzák meg. hozzanak bizonylatot. 2. A lelkipásztor figyelmeztesse a feleket, C) A házasságkötés után 1. A kapott bizonylat alapján a házasságot a katolikus plébánián is kell anyakönyvezni a há­zasultak anyakönyvében éspedig ott, ahol a ka­tolikus félnek állandó lakóhelye van. Ha esetleg más lelkész intézte volna az ügyet, akkor a szükséges iratokat küldje meg az állandó lakó­hely plébánosának. — A „Megjegyzések” rova­tába ez a szöveg írandó: A vegyesvallás (valláskülönbség,) akadálya és a kánoni forma alól a ............................................. ......................................... Püspöki Hatóság által XI. A vegyesházasságok szertartására nézve a kö­vetkezőket tartsuk szem előtt: 1. Az „Ordo Celebrandi Matrimonium” szer­tartási könyv általános irányelveinek és utasí­tásainak 8. pontja követendő, mely szerint a vegyesházasságoknál a szentmise nélküli szer­tartás választandó, de a helyi Ordinárius meg­engedheti a mise keretében történő házasság­­kötést egy katolikus és megkeresztelt nem-ka­tolikus között. 2. A magyarországi Ordináriusok ezennel megengedik, hogy katolikusok és megkeresztelt nem-katolikusok házasságkötése is történhessék mise keretében- A nem-katolikus keresztény azonban ez alkalommal nem járulhat a szentál­dozáshoz. (A görög-keletieknek adott enged­mény e téren érvényben marad). 3. Nem lehet a vegyesházasságot a katolikus lelkipásztor és a nem katolikus lelkész előtt úgy megkötni, hogy egyszerre végezze ki-ki a saját szertartását. 4. Úgyszintén tilos a katolikus házasságkötés előtt vagy után más nem-katolikus vallási szer­tartást végezni a házassági szándék kifejezésére vagy megújítására. — Ha a házasulandók ezt mégis megtenni szándékoznak, a plébános for­duljon az Ordináriushoz az 1063. kán. 2. §. értel­mében. 19....... év ................................ hó ............ napján ........................ sz. a. felmentetvén egybekeltek ....... év ............... hó ....... nap ....................-n­— Anyakönyvezve a ............................-i Hivatal 19........................ (kelet) .................... sz. a. adott bizonylata alapján. 2. Anyakönyvezés után a szokott módon a kereszeltek anyakönyvébe is be kell vezetni a házasságkötés tényét (Ne temere) éspedig a katolikus plébánia anyakönyvezésére utalva. XII. A vegyesházasságban élőket a lelkipásztor különös lelkigondozásban részesítse (Motu Pro­prio art. 6, 14, 15). 1. Komoly és különleges jegyesoktatás vég­zendő ilyenkor, hogy mind a katolikus, mind a nem-katolikus fél ismerje meg a keresztény há­zasság lényeges tulajdonságait. 2. A házasságkötés után a lelkipásztor kisérje figyelemmel annak sorsát. Látogassa meg eze­ket a családokat és a katolikus felet jó példa­adásra buzdítsa. XIII. 1. A 2319. kánonban kiszabott büntetés, mely szerint kiközösítés sújtja azokat, akik nem-ka­tolikus lelkész előtt kötöttek házasságot, vagy gyermekeiket más vallásban kereszteltették és nevelik, megszűnik, éspedig azokra nézve is,, akik ezt már előbb magukra vonták. 2. A múltban elkövetett vétség miatt bekö­vetkezett kiközösítés megszűnése által az ér­vénytelen házasság nem lesz ipso facto érvé­nyessé, hanem a lelkipásztorok gondoskodja­nak arról, hogy ha nincs valami más házassági akadály, mely felmentéssel nem távolítható el, a felek érvényesítsék házasságukat a XIV. pont­ban mondandók szerint. 3. Habár az Egyházi Törvénykönyv 2319. ká­

Next

/
Thumbnails
Contents