A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

1264./1973. szám Halálozás. Kovács József letenyei plébános, kerületi espe­res, tb. főesperes életének 60., áldozópapságának 36. évében 1973. október 4-én a nagykanizsai kór­házban meghalt. „Atyám házában sok hely van..." (Jn. 14,2.)... ..” ha aztán elmentem és elkészítettem a helyet, is­mét eljövök, és magammal viszlek titeket, hogy ti is ott legyetek, ahol én vagyok." (Jn. 14,3.) Szép papi élet végén kopogtatott a Mester, a ház Ura, és eljött azért, akit az apostolokkal együtt már nem szolgájának, hanem barátjának nevezett. A ház Ura az élet délutánján érkezett, de nem várat­lanul. Hirtelenül hagyott itt bennünket, nemrégen még többször találkoztunk, amikor a kerület papsá­gának élén fogadott különböző funkcióim alkalmá­val. Utolsó óráiban az elhunyt elvégezte szentgyóná­sát a tótszerdahelyi plébános úrnál, aki vele egy szo­bában feküdt súlyos operáció után. Ha fáj is az elválás a paptestvéreknek a pap­testvértől és az atyai jóbaráttól — ha fáj is a hívek­nek a búcsúzás a szeretett lelkipásztortól — mégis örülnünk kell, mert Ö az Atyához ment. Ismerte az utat az Atyához az, akitől búcsúzunk, és megmutatta az utat híveinek és paptársainak is. Szívesen prédi­kált, de nemcsak szavaival, hanem élete példájával is vezette híveit és paptársait ezen az úton. Puritán külseje mély lelket takart. Hosszú évtizedeken keresztül hordozta minden nap keresztjét. Zokszó és panasz nélkül viselte a be­tegség nyomorúságát. Legközelebbi ismerősei és ba­rátai is csak halála után tudták meg, milyen sok gyötrelmet kellett elszenvednie évtizedeken keresztül. Lelkipásztori munkáját úgy végezte, hogy senki sem vehette rajta észre a beteqséqet. Mestere nem hagyta árván. Erősítette kegyelmé­vel, erősítette a hívek ragaszkodó szeretetével éj paptársai támogatásával, akik igazi testvérként ál­lottak mindig mellette. Sohasem hagyták magáro azok, akiket esperesként vezetett. Október 8-án Letenyén Püspöktársammal és a Paptestvérekkel együtt koncelebráltam a gyászmisét, és mondottam homiliát. A szép számban megjelent híveknek csak csekély töredéke jutott be a templom­ba. Délután Rábagyarmaton temettem. Mindig itt, a szülőfalujában, töltötte szabadságát, a lelkipásztori munkában szívesen segített. Búcsúztató szentbeszé­det dr. Winkler József segédpüspök mondott. A két helyen százötven négy paptestvér jelent meg. Imádkozzunk elhunyt paptestvérünkért! Szombathely, 1973. október 24. t FABIAN ÄRPÄD s. к püspök, apostoli kormányzó 73.5894 VSZ 350 pld.

Next

/
Thumbnails
Contents