A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973. VI. 1171/1973. szám A Székesegyház restaurálása. Tisztelendő Papjaim, Kedves jó híveim! Hálás szívvel emlékezünk meg a múlt örvendetes eseményeiről, amikor jeles évfordulóhoz érkezünk. Hogy az ünneplés méltó legyen, és maradandó gyümölcsöt teremjen, jó előkészület szükséges. Ez a gondolat indít arra, hogy már most hirdessem meg a szombathelyi egyházmegye jubileumát. 1977-ben ünnepeljük egyházmegyénk 200 éves fennállását. VI. Pius pápa rendelkezésére Szombathely székhellyel megalakult az új egyházmegye, amelynek első püspöke Szíly János győri kanonok lett. Erre az évfordulóra lelki megújulással készüljünk fel! Szentséges Atyánk az egész világegyháznak 1975-re hirdette meg a szentévet, amit a Magyar Püspöki Kar pünkösdkor közölt a hívekkel. 1974-ben történik meg világszerte a felkészülés erre a nagy eseményre. Ha a Szentatya és a Püspöki Kar irányítását követve mi is bekapcsolódunk ebbe a nagy lelki megújulásba, jól készülünk fel saját jubileumunkra is. Csak folytatni kell majd a lelki felemelkedést, hogy készen álljunk kétévszázados ünnepünkre. Valahányszor hozzátok szólok a következő években, igyekszem a helyes és eredményes előkészület módját elmétekbe és szívetekbe vésni. Meggyőződésem, hogy paptestvéreim ebben a munkában is mindig segítségemre lesznek. Buzgóságunk és összefogásunk kifejezésére az egyházmegye minden templomának fejét és anyját: a szombathelyi székesegyházat szeretném külsejében felújítani. A szombathelyi egyházmegye megalapítása óta minden püspöknek szívügye volt a székesegyház. Szily János nagy gonddal és áldozattal építtette. Utána a befejezés, festés, berendezés, ékesítés munkája következett. Tizenkét elődöm közt egy sincs, aki nem tett volna valamit székesegyházáért. Külön meg kell emlékeznünk Szent Márton ereklyéjének Tours-ból történt hazahozataláról és ünnepélyes elhelyezéséről a Szent Márton oltáron. 1923- ban külsőleg restaurálták a székesegyházat, majd 1927-ben az addig csak megáldott templomot az egyházmegye másfélszázados jubileuma alkalmával fölszentelték. Mindez Mikes János püspöksége alatt történt. A székesegyház megépítése óta a legnagyobb munka a második világháború után szükséges újjáépítése volt. Sokan emlékeznek az egyházmegye hívei közül, különösen a szombathelyiek, 1945. március 4-ének gyászos napjára. Akkor lett székesegyházunk bombatámadás áldozata. Mennyi könny hullott, mikor a rombadőlt templomot látták! Milyen szomorú szívvel botladoztak a templom belsejében a romhalmazok közt, ahová azelőtt Istent dicsérni jöttek szent hajlékába. A falak közt a szabad ég látszott, a templom minden ékessége porrá omlott. De azonnal megkezdődött a romok eltakarítása, és hihetetlen gyorsasággal megtörtént a falak felrakása, a boltozatok megépítése, a tetőzet gerendáinak és cserepeinek megújítása. Kovács Sándor megyéspüspökkel az élén az egész egyházmegye öszszefogott. önkéntes és fizetett munkások serényen dolgoztak, a vidéki hívek szívesen és sok áldozattal gyűjtötték és küldték az akkor nagyon értékes természetbenieket a székesegyházon dolgozók számára. A székesegyház szeretete nagy áldozatokra serkentette a híveket. így volt lehetséges, hogy már 1947. szeptember 7-én a Magyar Püspöki Kar jelenlétében, nagy tömeg részvételével felszentelték a megújult székesegyházat, amely, ha nem is tündökölt régi szépségében, újra alkalmas lett, hogy Isten dicsőségét és a hívők megszentelését szolgálja. A bombázás okozta károk még nem szűntek meg, sőt a részben háborús anyagokkal készített építményt az idő újból megviselte. Különösen az északi oldal és a szentély rongálódott meg. Amióta az egyházmegye kormányzását átvettem, állandó főpásztori gondom a székesegyház helyreállítása, legalább külsejének alapos megjavítása. Segítségért fordultam Szentséges Atyánkhoz, a magyar kormányzat illetékes képviselőihez, elsősorban az Országos Műemléki Felügyelőséghez szakszerű tanácsért és anyagi segítségért. Már részben segítettek is, részben kedvező Ígéretet kaptam. A nagy feladat elvégzésére főképp magunknak kell áldozatot vállalnunk. Paptestvéreim az elmúlt esztendőben dicséretes példát adtak, amikor egyöntetűen mindegyik egyhavi teljes jövedelmét ajánlotta fel a székesegyház renoválására. A hat és félmilliós költségvetésből ez félmilliós hozzájárulást biztosít. Most, hogy a munkálatok megkezdődnek, hozzátok fordulok, Kedves Híveim, hogy tőletek is segítséget kérjek. Áldozatos elődeink nyomdokába lépve hozzátok meg ti is a tőletek telhető áldozatot közös szent ügyünkért. A segítés módját és gyakorlati kivitelét lelkipásztoraitok közlik majd. Bizalommal tártam fel gondjaimat, terveimet és kérésemet. Tudom, hogy megértésre találok, és segítségemre lesztek. Fontoljuk meg, hogy székesegyházunk az Erzsébetet látogató Szűzanyánk szentelt templom. Mihelyt Mária megtudta, hogy Erzsébet segítségre szorul, „sietve ment a hegyekbe”, és az Úr szolgáló leánya szolgált idős rokonának: Erzsébetnek is. Egyházmegyénk védőszentje, Szent Márton — 33 —
