A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973. VI. 1171/1973. szám A Székesegyház restaurálása. Tisztelendő Papjaim, Kedves jó híveim! Hálás szívvel emlékezünk meg a múlt örvende­tes eseményeiről, amikor jeles évfordulóhoz érke­zünk. Hogy az ünneplés méltó legyen, és maradandó gyümölcsöt teremjen, jó előkészület szükséges. Ez a gondolat indít arra, hogy már most hirdessem meg a szombathelyi egyházmegye jubileumát. 1977-ben ün­nepeljük egyházmegyénk 200 éves fennállását. VI. Pius pápa rendelkezésére Szombathely székhellyel megalakult az új egyházmegye, amelynek első püs­pöke Szíly János győri kanonok lett. Erre az évfordulóra lelki megújulással készül­jünk fel! Szentséges Atyánk az egész világegyháznak 1975-re hirdette meg a szentévet, amit a Magyar Püs­pöki Kar pünkösdkor közölt a hívekkel. 1974-ben tör­ténik meg világszerte a felkészülés erre a nagy ese­ményre. Ha a Szentatya és a Püspöki Kar irányítá­sát követve mi is bekapcsolódunk ebbe a nagy lelki megújulásba, jól készülünk fel saját jubileumunkra is. Csak folytatni kell majd a lelki felemelkedést, hogy készen álljunk kétévszázados ünnepünkre. Va­lahányszor hozzátok szólok a következő években, igyekszem a helyes és eredményes előkészület mód­ját elmétekbe és szívetekbe vésni. Meggyőződésem, hogy paptestvéreim ebben a munkában is mindig segítségemre lesznek. Buzgóságunk és összefogásunk kifejezésére az egyházmegye minden templomának fejét és anyját: a szombathelyi székesegyházat szeretném külsejében felújítani. A szombathelyi egyházmegye megalapítása óta minden püspöknek szívügye volt a székesegyház. Szily János nagy gonddal és áldozattal építtette. Utána a befejezés, festés, berendezés, ékesítés munkája kö­vetkezett. Tizenkét elődöm közt egy sincs, aki nem tett volna valamit székesegyházáért. Külön meg kell emlékeznünk Szent Márton erek­lyéjének Tours-ból történt hazahozataláról és ünne­pélyes elhelyezéséről a Szent Márton oltáron. 1923- ban külsőleg restaurálták a székesegyházat, majd 1927-ben az addig csak megáldott templomot az egyházmegye másfélszázados jubileuma alkalmával fölszentelték. Mindez Mikes János püspöksége alatt történt. A székesegyház megépítése óta a legnagyobb munka a második világháború után szükséges újjá­építése volt. Sokan emlékeznek az egyházmegye hí­vei közül, különösen a szombathelyiek, 1945. március 4-ének gyászos napjára. Akkor lett székesegyházunk bombatámadás áldozata. Mennyi könny hullott, mi­kor a rombadőlt templomot látták! Milyen szomorú szívvel botladoztak a templom belsejében a romhal­mazok közt, ahová azelőtt Istent dicsérni jöttek szent hajlékába. A falak közt a szabad ég látszott, a templom minden ékessége porrá omlott. De azonnal megkezdődött a romok eltakarítása, és hihetetlen gyorsasággal megtörtént a falak felra­kása, a boltozatok megépítése, a tetőzet gerendái­nak és cserepeinek megújítása. Kovács Sándor me­gyéspüspökkel az élén az egész egyházmegye ösz­­szefogott. önkéntes és fizetett munkások serényen dolgoztak, a vidéki hívek szívesen és sok áldozattal gyűjtötték és küldték az akkor nagyon értékes ter­mészetbenieket a székesegyházon dolgozók számára. A székesegyház szeretete nagy áldozatokra serken­tette a híveket. így volt lehetséges, hogy már 1947. szeptember 7-én a Magyar Püspöki Kar jelenlétében, nagy tömeg részvételével felszentelték a megújult székesegyházat, amely, ha nem is tündökölt régi szépségében, újra alkalmas lett, hogy Isten dicsősé­gét és a hívők megszentelését szolgálja. A bombázás okozta károk még nem szűntek meg, sőt a részben háborús anyagokkal készített építményt az idő újból megviselte. Különösen az északi oldal és a szentély rongálódott meg. Amióta az egyházmegye kormányzását átvettem, állandó főpásztori gondom a székesegyház helyre­­állítása, legalább külsejének alapos megjavítása. Segítségért fordultam Szentséges Atyánkhoz, a ma­gyar kormányzat illetékes képviselőihez, elsősorban az Országos Műemléki Felügyelőséghez szakszerű tanácsért és anyagi segítségért. Már részben segí­tettek is, részben kedvező Ígéretet kaptam. A nagy feladat elvégzésére főképp magunknak kell áldozatot vállalnunk. Paptestvéreim az elmúlt esz­tendőben dicséretes példát adtak, amikor egyönte­tűen mindegyik egyhavi teljes jövedelmét ajánlotta fel a székesegyház renoválására. A hat és félmilliós költségvetésből ez félmilliós hozzájárulást biztosít. Most, hogy a munkálatok megkezdődnek, hozzá­tok fordulok, Kedves Híveim, hogy tőletek is segítsé­get kérjek. Áldozatos elődeink nyomdokába lépve hozzátok meg ti is a tőletek telhető áldozatot közös szent ügyünkért. A segítés módját és gyakorlati kivi­telét lelkipásztoraitok közlik majd. Bizalommal tártam fel gondjaimat, terveimet és kérésemet. Tudom, hogy megértésre találok, és segít­ségemre lesztek. Fontoljuk meg, hogy székesegyhá­zunk az Erzsébetet látogató Szűzanyánk szentelt templom. Mihelyt Mária megtudta, hogy Erzsébet se­gítségre szorul, „sietve ment a hegyekbe”, és az Úr szolgáló leánya szolgált idős rokonának: Erzsébet­nek is. Egyházmegyénk védőszentje, Szent Márton — 33 —

Next

/
Thumbnails
Contents