A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973. V. 832 1973. szám Szentséges Atyánk jubileuma A családnak mindig öröm, ha atyját ünnepelheti. Anyaszentegyházunk minden tagjának öröm, amikor legalább lélekben köszönthet! a közös Atyát, Jézus Krisztus Soldi Helytartóját. Gondolatunk hálaadással és tisztelettel, hódolattal, és szeretettel minden esztendő júniusában különösen is Róma felé száll, hiszen 1863. június 21-én választotta meg a Bíborosok Kollégiuma Giovanni Battista Montmit Szent Péter elárvult, trónjára, és június 30->án koronázták-m^g dicsőségesen uralkodó Szentatyánkat, VI. Pál pápát.. Az újonnan választott Szentatya 1897. szeptember 26^án született Conoesio községben a bresciai egyházmegyében. 1920. május 29-én szentelték áldozópappá, 1954. december 12-én pedig püspökké. Mint milánói érseket, elődje, boldog emlékű XXIII. János pápa 1958.• d-ecember 15-én elsőnek nevezte ki bíborosnak. A 1938. évi budapesti Eucharisztikus Kongresszuson részt vett. Nem mondtak önmagukban ugyan sokat ezek az adatok, de ez nem is annyira lényeges. Az életrajzi adatoknál sokkalta fontosabb volt számunkra, hogy Ő Jézus Krisztus földi Helytartója, Szent Péter apostol utódja, a mi Szientséges Atyánk. A pápák sorában a 264. Habemus Papam! Van Papánk! Ez az öröm töltötte el mindnyájunk szívét, amikor hallottuk, mindnyájunknak van újból közös Atyja, aki egyszersmind testvére, minden jóakarattá embernek. Tíz éve Őérte imádkozik Krisztus, hogy ne fogyatkozzék meg hitében, hanem erősítse testveiéit, Ő kormányozza tíz esztendeje Egyházunk hajóját. Az Isteni Gondviselés küldötte Őt. hogy folytassa azt a megújulást az Egyházban, amelyet boldog emlékű XXIII. János Pápa kezdett meg. Akikor már folyt a II. vatikáni Egyetemes Zsinat. Sokan találgatták: mi lesz ennek további sorsa? 1962. október 11-e, a zsinat megnyitása óta még egy év sem telt el. Az első ülésszak megnyitásán János pápa örömét fejezte ki, hogy megérhette Egyhazunk ezt a napot. Tovább tart-e ez az öröm, vagy János pápa halála a Zsinat halálát, is jelenti-e? Ezek a kérdőjelek jelentkeztek sok hívő íelkében. Ma már látjuk, hogy Pál Pápát, Szentséges Atyánkat joggal nevezhetjük a Zsinat Pápájának. 1963. szeptember 29-én megnyitotta a máisodik ülésszakot. Az üdvözlet szavai utón megemlékezett elhunyt elődjéről, és biztosította a zsinati atyákat, hogy folytatja János pápa legfontosabb mpvét, az Egyetemes Zsinatot. Amikor 1965. december 8-án ünnepélyesen bezárta a II. Vatikáni Egyetemes Zsinatot, jó munkára tekinthetett vissza, hiszen a kihirdetett 16. zsinati okmány felölelte Egyházunknak szinte miniden problémáját, és választ adott rájuk, sőt — gondoljunk a Gaudium et Spes komstitucióra — az egész emberiség, a vajúdó mai világ kérdéseire is feleletet ikeresett,. Nem maradt halott okmánytár, megkövesedett történelem a Zsinat munkája, hanem pezsgő lendületbe hozta az Egyház életét és, erőit, új tavasznak lehettünk tanúi. Ennek irányítását is ö vállalta, Szentséges Atyánk továbbra is személyesen állott a reformok élén. Ha végiglapozzuk az Egyetemes Zsinat óta kiadott rendelkezéseit, látjuk, hogyan váltotta aprópénzre, hogy hajtotta végre részleteiben a zsinati okmányokban rögzített alapelveket. Számos rendelkezést adott ki a liturgia reformjával kapcsolatban, — megszervezte a Püspöki Szánodust, — felállította a Laikusok tanácsát, — szabályozta a bűnbánati fegyelmet és a vegyesházassá,gok kérdését, — az Eucharisztiáról és a búcsúkról pontosan körvonalazta Egyházunk tanítását, — útbaigazítást adott a szent zenéről, — ökumenikus direktóriumot bocsátott ki, — rendszerbe foglalta a püspököknek adott felhatalmazásokat, — a mai idők követelményeinek megfelelően reformálta a Római Kúriát, — határozottan állást foglalt az emberi élet védelmében, a családtervezés kérdésében, — megadta a papnövendékek nevelésének és képzésének szabályzatát, —■ létrehívta a Papi Szenátust, — bevezette a zsolozsmázás új rendjét, — állást foglalt korunk szociális problémáiban, — az egyes szentségek kiszolgáltatási módját megreformálta. Csak a legfontosabbakat említettük. Ezekből is láthatjuk azt a széles távlatú munkát, amit Szentséges Atyáink végzett az elmúlt tíz esztendő alatt, és amiért buzgón hálát kell adnunk az Egyházat vezető Szentlélek Üristennek. A megjelent rendeletek azonban a Szentatya tevékenységének csak egy részét jelentik. Mennyit fáradozott az emberiség békéjéért! Í965. október 4-én felkeresi VI. Pál pápa. az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és itt beszédet mond. Kiemeli a találkozásinak egyszerűségét és mégis nagyszerű jelentőségét. Hangsúlyozza az embernek alapvető jogait és kötelességeit, és kiemeli, hogy egymással és