A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)

hozzátartozó felkutatásában sem. Ilyen eljárással elkerülhetjük a felesleges vádaskodásokat.

3. Ha egyes pirernMkek átíhelyezésévél vagy felszámolásával kapcsolatiban értékesebb sírkő eltávolítása vagy eladása szükséges, akkor ezt az egyházközségi, képvíseflűtiestüleit! néhány tagjával beszéljük meg, és ezt írásba foglalva terjesszük az Egyházmegyei Hatóság elé jóváhagyásra.

550 1973. sz.

Nyugdíjkorhatárt betöltőit dolgozók

A 45/1971. (XII. 24.) Korm. sz. rendelet értelmében, 1972. január l^től a nyugdíjkorhatár (férfi 60., nő 55. év, korkedvezményre jogosító munkakörben 5 évvel alacsonyabb) életévet bejtöltött, de tovább dolgozó munkavállalóknak nyugdíjazásuk) esetén, ösztönző nyugdíjpótlék jár. Ezen kedvezményben (részesül az la nyugdíjas munka-) vállaló is, aki munkaviszonyának teljes tartama alatt szünetelteti a nyugdíját.

Fenti rendelkezés végrehajtása céljálból, a

Társadalombiztosítási Igazgatóságnak (Kirendeltségnek) a iriyugdíjkoirhatárt betöltött dolgozókról külön nyilvántartó lapot kell vezetni. Ennek megvalósítására, ha a dolgozó a nyugdíjkorhatárt már betöltötjte, vagy naptári év folyamán betölti és munkaviszonya nem szűnt meg, a nem lapvezető laj stromos, vagy jegyzékes rendszerben jelentő munkáltatónak a nyugdíjkorhatárt már betöltött dolgozókról az erre a célra rendszeresített ,.Adatközlő lap nyugdíjkorhatárt betöltött dolgozókról” című nyomtatványon első alkalommal legkésőbb 1973. április 15-ig, a továbbiakban pedig minden év április 15>-ig — jelentést kell beküldeni. A lajstromos munkáltatónak ezen az adatközlő lapon kell majd egyidejűleg jelenteni a nyugdíjkorhiatárit /betöltötjti Idolgjazóik munkabéradatait is, nem a be- és kilépést jelentő íven.

Azon nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónak, akinek munkaviszonya év közben szűnik meg, vagy az öregségi nyugdíjban részesülő dolgozó nyugdíjfolyósítása a munkaviszony teljes 'tartama alaljt szünetel, annak a ki-, illetve belépését a munkáltató az általános szabályok szerint jeleníti, jelentő ívvel, illetve jegyzékkel, de -emellett az adatközlő lapot is köteles kiállítani és azt a Társadalombiztosítási Igazgatósághoz (Kirendeltségihez) a kijelentéssel egyidejűleg beküldeni.

Az 1972. január 1-től 1972. szeptember 30-ig kilépetjt, tnyugdíjkbrhBtárt 'betöltött dolgozóról ezen adatközlő lappt is az 1973. április 15-ig beküldendő jelentéssel együtt /kell megküldeni.

Az adatközlőlap (A. 3500-2. r. sz.) térítési díja 0,12 Ft, emi a Társadalamtoiztosítlási Igazgatóságnál (Kirendeltségnél) szerezhető be.

Vidéki munkáltatók részére az ügyviteli szerv, írásbeli igénylésre, postán küldi meg.

551 1973. sz.

Műemlékvédelmi rendelet módosítása

Közlöm az építésügyi és városfejlesztési miniszter 22 1972. (XII. 16.) ÉVM sz. rendeletét * műemlékvédelemről szóló 1 1967. (1. 3.) ÉVM

sz. rendelet módosításáról:

1. §. A műemlékvédelemről szóló — a 8 1969. (V. 8.) ÉVM sz. rendelettel módosítqtt -— 1, 1967. (I. 31.) ÉM sz. rendelet (a továbbiakban: R.) 14. §-ána.k (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „Ha a védett építménynek fenntartására kötelezhető tulajdonosa nincs, az (1) bekezdésben foglalt feladatok ellátásáról az építmény fekvése szerint illetékes községi szakigazgatási szem'-, illetőleg városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának építésügyi feladofct ellátó szakigazgatási szerve gondoskodik.”

2. §. A R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek: „2,1. §. A műemléki hatóság hozzájárulása szükséges a következő építési (bontási) munkákhoz:

a) műemlék és műemlék jellegű építmény esetében a 19. § (1) bekezdése alá tartozó minden építési (bontási) munkához, tekintet nélkül arra, hogy az csak építési engedély alapján vagy anélkül végezhető;

b) városképi jelentőségű építmény esetében, továbbá műemléki jelentőségű területen vagy műemléki környezetiben levő, műemlékké, műemlékjellegűvé, illetőleg városképi jelentőségűvé nem nyilvánított építmény tekinteteiben a külső megjelenésben érvényre jutó felújítási, helyreállítási átalakítási 'és bontási munkához;

c) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezetben új épület építéséhez;

d) műemléki jelentőségű területen és műemléki környezeten kívül új épület építéséhez akkor, ha az az elhelyezése, tömege, külső megjelölése folytán valamely védett építmény jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érinti.”

3. §. A R. 23. §-a a következő új (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) Az építésügyi hatótság- az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a műemléki hatóság hozzájárulásának előírásai és kikötései alapján — a 21. § d) pontjában említett esetben — műemléki jelentőségű területen és műemléki (környezeten kívül is előírhatja.”

4. §. (1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép

hatályba; rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell, — (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a) a 8i 1969. (V. 8.)

ÉVM sz. rendelet, 4. §-ia hatályát veszti, 6) a 10; 1969. (VI. 8.) ÉVM sz. és. a 11 1969. (VÍ. 8.) ÉVM sz. rendelet mellékletének 3. pontja pedig a 2. §maik megfelelően módosul.'

— 24 —