A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1973 (Szombathely, 1974)
e a szentmisével kapcsolatban pedig a homilia után történik. Intelmek és imák után a Szentírást adják át. Az akolitus csak szentmisén belül veheti fel minisztériumát, mert neki a rítus celebránsa a szent edényt a partikulákkal, vagy a kelyhet a borral nyújtja át, amelyeket ugyanebben a misében konszekrálnak, s az új akolitus mint minister extraordinarius segédkezik az áldoztatásnál, ha a püspök jónak látja. A diakónusi és papi jelöltek közé a felvétel nyilvánosan és ünnepélyesen történik. Az Egyház színe előtt, amelyet a püspök és a hívő közösség képvisel, nyilvánítják ki szándékunkat és vállalják hivatásukat. Megígérik, hogy Isten hívásának megfelelve becsületesen készülnek a szentség méltó felvételére, hogy majd hűségesen szolgálhassanak Krisztus Urunknak s az Ö Misztikus Testének, az Egyháznak. A diakonátus szentségének felvétele előtt a szentelendők rövid szertartásban vállalják a szent celibátust. Utána a szentelés a Pontificale Romanum szerint folytatódik. Egy új mozzanat szerepel: a 3. kérdés után megígérik, hogy megőrzik és növelik az imádságos lelkületet, és elvállalják a Liturgia Horarum elvégzését. 267/1973. sz. Papi hivatások világnapja. Nyomatékosan hívom fel Tisztelendő Testvérek figyelmét arra, hogy ez évben a hivatások világnapját május 13-án (húsvét IV. vasárnapján) ünnepeljük. Örömmel állapítom meg, hogy egyházmegyénk valamennyi esperesi kerülete az őszi koronagyűlések alkalmával aggódó szeretettel, féltő gonddal tárgyalta a papi hivatások kérdését, Tisztelendő Testvéreim szívügye a papi utánpótlás a Szentatyának, a Zsinatnak szándéka szerint. A II. Vatikáni Zsinat így ír erről a döntő fontosságú kérdésről: „A hivatások támogatásának a feladata az egész keresztény közösségre tartozik: elsősorban teljesen keresztény élettel kell ezt előmozdítania; legtöbbet tesznek ezért akár a családok, amelyek a hit, szeretet és jámborság szellemiében mintegy az első szemináriumot alkotják, akár a plébániák, amelyeknek virágzó életéiben a serdülők vesznek részt. Az összes papok apostoli buzgóságukat a lehető leginkább a hivatások ápolásában mutassák meg. és az ő alázatos, dolgos, derűs lélekkel töltött életük, egymás iránti kölcsönös szeretetük és testa véri együttmunkálkodásuk vonzza serdülők lelkét a papság felé. A püspököknek pedig a hivatások istápolásában az a feladatuk, hogy nyájukat erre lelkesítsék és az összes erők és fáradozások szoros, összefogásáról gondoskodjanak; azokat meg, akiket ítéletük szerint Isten szolgálatára szólít, atyaként, semmi áldozatot sem kímélve, segítsék. Isten egész népének ez a tevékeny összefogása a hivatások ápolására válasz az Isteni Gondviselés működésére; ezeknek a Krisztus hierarchikus papságában való részvételre Istentől kiválasztott embereknek megadja arra kellő ajándékait, és kegyelmével segíti őket, miközben az Egyház törvényes szolgáira bízza, hogy az arra alkalmas jelölteket, akik ezt a nagy tisztséget helyes szándékkal és teljes szabadsággal kérik, megvizsgálják és hívják és a Szentlélek jelével Isten tiszteletére és az Egyház szolgálatára felszenteljék.” (Határozat A Papság Képzéséről. 2. p.). A papi hivatások felkeltésénél és ápolásánál legszükségesebb az imádság. Az Űr Jézus főpapi imájában könyörög az apostolokért: „Szenteld meg őket az igazságban: a te igéd igazság. Amint te küld tél engem a világba, úgy küldöm én is a világba őket. Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban.” (Ján. 17, 17— 19.). Soha ne szűnjünk meg imádkozni! Látszólag kevésnek tűnik ez, valójában mégis nagyon sokat tehetünk ezzel. A pap az imádság embere. Éppen ezért a hivatások világnapján is a leghatásosabban imáinkkal támogathatjuk a papi hivatásokat. Kérem Tisztelendő Testvéreimet, mind a hivatások világnapján, mind pedig első szombaton, az év valamennyi első vasárnapján emlékezzenek meg elsősorban a szentmisékben az egyetemes könyörgések alkalmával a papi hivatásokról, az alább közölt imádságot pedig akár igeliturgia keretében, akár litániákon imádkozzak el a hívekkel együtt. Különösen a hivatások világnapján, de az év valamennyi első szombatján és első vasárnapján is homiliájukban mutassanak rá a papi hivatás fontosságára. Ismeretes, hogy a hivatások bölcsői a jó keresztény családok. Tudatosítsuk ezekben a családokban a felelősséget a bontakozó hivatások iránt. Mutassunk rá a papi szolgálat magasztos szépségére. Sohase felejtsük el, hogy a mély hitből és bensőséges eucharisztikus lelkűiéiből táplálkozó kispapi élet vonz majd és indít el újabb papi hivatásokat. Imádság papi hivatásokért. Urunk, Jézus Krisztus, Örök Főpap, megváltó Istenünk! Te tudod, milyen sok az araínivaló, és milyen kevés a munkás. Szükségünkben Hozzád fohászkodunk: küldj sok jó papot az Istien népének szolgálatára, az Isten országának építésére és terjesztésére. Könyörgünk búzgó keresztény családokért, amelyek az Isten szeretetében élnek, és nevelik gyermekeiket. Kérve kérünk, hívj nagylelkű, áldozatkész ifjakat a legszentebb szolgálatra. Minden szeminárium tanítsa növendékeit a Te követésedre. Teljes odaadással készüljenek az apostoli munkára. Akik pedig az egyházi rend szentségében részesülnek, és papjaid lesznek mindörökre, a sírig tartó hűséggel gyakorolják szent hivatásukat. Erős hittel, önzetlen szeretettel, Neked tetsző tiszta élettel fáradozzanak a lelkek üdvösségén a teljes Szentháromság dicsőségére. Ámen.- 17 -
