A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1971 (Szombathely, 1972)
egyes vidékek körülményeinek és szokáséinak (Inst. gén. 304.). 9. Az Eucharisztia ünneplése szokás szerint szent helyen történik (Inst. gén. 260.). Nem szabad tehát igazi szükség nélkül. — amit hivatalából kifolyólag az Ordinarius ítél meg, — templomon kívül misézni. Ha az Orci'inárius erre mégis engedélyt ad. gondoskodni kell arról, hogy méltó hely választassák ki, és a szent cselekmény megfelelő asztalon végeztessék. Amennyire lehet, ne misézzenek ebédlőkben, vagy étkező asztalon. 10. A liturgikus reform végrehajtása során a püspökök egyik legfőbb gondja legyen, hogy a szent hely, főként a presbitérium állandó jellegű és méltó elrendezést nyerjen a Missale Romanum általános szabályaiban (Inst. gén. 253—230.) és az Eucharisticum mysterium kezdetű rendelkezésben (Instr. De cultu Myst. Euch. 52—57.) foglalt előírások szerint. Az utóbbi években ideiglenesen történt átalakítások célja az volt, hogy végleges formát öltsenek. Ezek közül némelyeket a Consilium nem hagyott jóvá, és mégis ma is megvannak, bár sértik a liturgikus érzületet és a szépérzéket, a szent cselekmények kömynyebteé tételével, valamint méltóságával pedig ellenkeznek. (Epist. Praesidis Cons. a. 1965). Az egyházmegyei Liturgikus és Egyházművészeti Bizottságok munkájával, sőt, ha szükéges. szakértők és világi hatóságok bevonásával űj tervek készüljenek, a meglévő elrendezések pedig felülvizsgáltassanak, hogy minden templomban kialakuljon a végleges rend, amely egyrészt az esetleges ott lévő műemlékeket megőrzi, másrészt pedig, amennyire lehetséges, az új követelményeknek lesz kifejezője. 11. A liturgikus reform érthetővé tétele végett még nagy munka van hátra, mert a jóváhagyott liturgikus könyveket népnyelvre kell fordítani és kiadni. Teljes egészükben le kell azokat fordítani és az eddigi használt szertartásikönyveket a használatból kivonni. Ha a püspöki karok szükségesnek látják, hogy más formulákat is hozzájuk adjanak, vagy a meglévőket kiegészítsék, ezt a Szentszék jóváhagyásával tegyék, és az eredeti latin szövegtől külön jelekkel különböztessék: meg. A fordítást nem szabad elsietni. A munkában sokan segítsenek: nemcsak teológiai és liturgikus szakértők,hanem nyelv, és írod a lom tüdőseik is, hogy a for - dítások helytálló szépségű művek legyenek, és így sajátos szépségükkel, összhangjukkal, alakjukkal, i,та- és szókincsükkel is biztosítsák az állandó használatot. és közkedveltek legyenek (AU. Pauli VI. a. 1969.). A liturgikus könyveik népnyelvű kiadásánál a hagyományos szabály irányadó. Fordító és szerzők neve a kiadványokon ne szerepeljen A liturgikus könyvek ugyanis a keresztény közösség számára és mindig a Hierarchia rendeletére és tekintélyével készülnek és kerülnek kiadásra. Semmiféle magánvélemény nem hatálytalanítja azokat. Ez ugyanis sértő lenne az egyházi hatóság szabadságára és a liturgia méltóságára. 12. Egyedül e kongregációra tartozik, hogy engedélyt adjon a liturgikus dolgokban Való kísérletezésre, ha erre szükség van, így látja jónak. Az engedélyt írásiban adja, pontos és meghatározott formában, és a helyi illetékes egyházi hatóság felelőssége mellett. A szentmisét illetően a reform végrehajtása során kísérletezésre adott engedélyek érvényüket vesztik. Az új Missale Romanum kiadásával ugyanis azok a misézési szabályok és formáik vannak érvényben, amelyeket az Institutio generalis é> az Ordo Missae közöl. A Püspöki karok pontosan határozzák meg, hogy a liturgikus könyvekben szereplő alkalmazási módok közül melyek érvényesüljenek, és ezt terjesszék az Apostoli Szentszék elé jóváhagyásra. Ha még másféle alkalmazási módra is szükség van, a Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúció 40. sz. előírása szerint a Püspöki Kar jól vizsgálja meg a dolgot, tekintetbe véve a nép jellegzetességét és hagyományait, valamint a sajátos lelkipásztori követelményeket. Ha kísérletezésre van szükség, ennek pontosan írják körül határait: erre alkalmas közösségben történjék, mégpedig külön megjelölt, ókos emberek vezetésével. Nagy közösségben ne történjék kísérletezés, hírét ne terjesszék, szigorúan körülírt számban; végezzék és egy évnél tovább ne tartson. Ezután jelentés teendő az Apostoli Szentszéknek. Meg kell várni a választ és csak akikor szabad a kért változtatásokat bevezetni. Amikor pedig a szertartások szerkezetéről, vagy a különböző részek sorrendjéről van szó, amelyeket a liturgikus könyveik szerint változtatni nem szabad, vagy valamely hagyományos szokástól eltérő dologról, vagy egészen új szövegek bevezetéséről, bármiféle kísérletezés megkezdése előtt az Apostoli Szentszék elé kell terjeszteni a minden pontjában kidolgozott terveket. Ez a Sacrosanctum Concilium kezdetű konstitúció (49) és az ügy fontossága miatt megkívánt kötelező előírás. 13. Végülis megfontolandó az, hogy a Zsinat által hozott liturgikus reform az egész Egyház ügye. És éppen ezért lelkipásztori összejöveteleken foglalkozni kell annak elméleti és gyakorlati részével, a nép keresztény nevelése érdekében, hogy a liturgia legyen élő. lelket mozgató és helyesen alkalmazott. A jelenlegi reform a liturgikus imádság fejlesztésére törekszik, amely élő és ősi lelki hagyományokból származik. Végzésekor úgy kell megnyilvánulnia, mint Isten egész népe művének, amely nép különböző rendekben és szolgálatokban él (Inst. gén. 58.). És éppen ebben az Egyházat összekötő egységben nyilvánul meg a biztos erő és hitelesség. Elsősorban tehát a lelkipásztorok legyenek saját példájukkal a közös liturgia szolgái az Egyház törvényeinek és előírásainak megtartásával ás a hit szellemében való munkájukkal. Mondjanak le egyéni hajlamaikról és kedvteléseikről, és a liturgia tanulmányozásával, valamint értelmes, állhatatos oktatásukkal legyenek munkásai annak .a virágzó tavasznak, amelyet a liturgikus reformtól várnak, amely korunk követelményeit figyelembe veszi, és minden fenyegető világias és önkényes' formától mentes. Ezen instrukciót, amelyet a Szentatya rendeletére az Isten-tiszteleti Kongregáció készített, maga a Szentatya, VI. Pál pápa folyó évi szeptember hó 3-án jóváhagyta, tekintélyével megerősítette és elrendelte, hogy közzé tétessék és mindenki által, akit illet, megtartassák. Kelt. az Istentiszteleti kongregáció 'székhazában, 1970. évii szeptember hó 5. Gut Benno bíboros praefectus — Bugnini A. a secretis. 109/1971. szám. A Szent atya általános és missziós imaszándékai 1971. évben Az 1971-es Directoriumb-an megtalálhatjuk Szentséges Atyánktól kijelölt imaszándékokat a világegyház részére minden' hónapra, ügy az általános, mint a missziós szándékot. T. Papjaim figyelmét felhívom, hogy az imaszándékokat nézzék meg és szentmiséikben emlékezzenek meg róla. 110/1971. szám. Jókívánságokért köszönet A karácsonyi ünnepek, valamint újév alkalmával T. Papjaim és híveim részéről küldött jókívánságokért és megmelékezésökért József püspök-társam nevében is köszönetét mondok. 111/1971. szám. A hamvazószerdái hamuszentelés megismétlése A hamvazószerdái hamuszentelés megismétlésére vonatkozólag mindenben eligazítást ad a 2031959. számú (1959. I. sz. körlevél) rendelkezésem. — 4 —
