A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1971 (Szombathely, 1972)

468/1971. szám.

Országos Műemléki Felügyelőség új címe

Felihívom T. Papjaim figyelmét ama, hogy. az Országos Műemléki Felügyelőség címe megváltozott. Az új cím: Budapest, I. Táncsics Mihály út 1.

447/1971. szám. Halálozás

KÖRMENDY LÁSZLÓ tb. kanonok, pápai káplán, táplánszentkeneszrti plébános életének 76, áldozópapságának 53. évében a szombathelyi kórházban rövid szenvedés után f. évi január 29-én a betegek szentségével megerősítve meghalt.

Megboldogult Oltártestvérünk 1918—1923-ig Szombathelyen mint hitoktató, -szertartó és püspöki levéltáros, 1923—1929-ig Jákon mint plébános és 1929-től haláláig Táplánszentkereszten szintén mint plébános működött.

Szt. Pál apostol népét szerető, kissé szomorú mondata ébredt fel bennem önkénytelenül, amikor jelentették Körmendy László halálát: „Nagy a szomorúságom, állandó a szívem fájdalma”. (Rom. 9,2.) Ügy hiszem nemcsak a főpásztorban, de minden paptestvérben és hívőben, akik csak ismerték, mély szomorúságot okozott a halálhír. Körmendy László a szeretet és jóság embere volt. Életútját, lelkipásztori munkáját ezek a vonások jellemezték. Egész életében ellenséget nem ismert, csak jóbarátot, szívét kitárta mindazoknak, -akik csak találkoztak vele. Egyszerű volt az élete, ugyanakkor a szerény, csendes, kötelességét nagy betegségében is tudó paptesitvért gazdag lélekkel

áldotta meg az Ur. Készséges lelkipásztor, inteligens lelki-vezető, jó szónok és főpásztorának hűséges, engedelmes papja volt, akit templomán és hívein keresztül ismertem meg.

Nehéz szenvedésének idején többször végzett aggodalmas lelknsmeretvizsgálatot: vajon -tudott-e eleget és jól munkálkodni az Űr szőlőjében. Példaadó optimizmusa közvetlen halála előtt is azt engedi remélni, hogy a jóságos Jézustól már életében feleletet kapott erre a kérdésére.

Többszörösen átdolgozott végrendeletében lelkét Jézus Szent Szívébe zárta, és kifejezte akaratát, hogy a táplánszentkereszti híved között a szentlőrinci temetőben szeretne pihenni.

Búcsúzóul hálás és soha nem felejtő szívvel köszöni meg főpásztorának, paptestvéreinek és híveinek érdemtelenül adott szeretetét, írja végrendeletében, bocsánatot kér mindazoktól, akiket megbénított, mert a nagy útra csak szereltetet kívánt vinni. Szinte utolsó prédikációját is végrendeletében foglalta, mikor így ír: Szenteljék meg Híveim -a vasárnapokat és ünnepnapokat, minit régen tették. Akkor majd lelki életünk is újra a régi, meleg katolikus élet lesz.

Lelkének üdvéért a táplánszentkereszti plébániatemplomban dr. Winklier József püspöktestvéremmel több pap koncelébrálva mutatta be február 3-án a legszentebb áldozatot. Emlékét Püspöktestvérem meghatóttan idézte fel _ szentbeszédében, majd a temetőben kerületi esperese búcsúzott el tőle.

Róla való megemlékezésünkben, érte mondott két szentmisében ajánljuk őt jóságos Üdvözítőnk irgalmába és kérjük, hogy hűséges szolgáját fogadja be a megnyugvás honába és adja meg néki a boldog, örök otthont. R. I. P.

Szombathely, 1971. március 10.

f SÁNDOR s. k. püspök

71 1204 Vas m. Nyomda 350 db