A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1970 (Szombathely, 1971)
3 Amikor csak lehet hivatkozzon a Szentírásra. Az idézetek felolvasása mindig ünnepélyesen történjék. Követeljen ilyenkor különleges öszszedettséget. Pillanatnyi szünettel is kifejezheti a keresztény hit forrásának megbecsülését. A magyarázatban is tanítson mély tiszteletet az Isten szava iránt. A kis szertartások jó alkalmat nyújtanak arra, hogy megerősítse a gyermekek belső meggyőződését és fokozza imádságos lelkületűket. Cselekvés. A beszélgetés a didaktikai feladatnak csak az egyik része, a másik a cselekvésre való ösztönzés úgy, hogy önkéntes, egyéni felelet fakadjon a beszélgetés nyomán. Ez teszi igazivá és ez viszi előre a vallásos nevelést. Ha a hitoktató ezt nem érte el, akkor igen keveset végzett. A keresztény nevelésről szóló nyilatkozat azt várja a katekézistől, hogy világítsa és erősítse meg a hitet, táplálja a Krisztus szelleme szerinti életet, tudatosan és tevékenyen kapcsoljon a liturgia titkaiba, ösztönözzön apostolkodásra (A keresztény nevelésről, 4). A hitoktatásban a tevékenység nem egyszerűen foglalkoztatás, vagy a gyermek figyelmének lekötése, hanem az erkölcsi magatartás formálása. A rajzolás, a színezés célja, hogy elmélkedésre serkentse a gyermeket, hozzásegítse az átéléshez. Használják az elemi hitoktatás legfontosabb tevékenységeit: ima, szertartások, rajz, ének és dramatizálás. Ezekkel a gondolatokkal vegyék kézbe a szülők és hitoktatók a gyermekekkel együtt a Szent István év nagy ajándékát: az új első hittankönyvet, hogy a hitoktatás élményszerűvé váljék és eredményes legyen a II. Vatikáni Zsinat szellemében. Budapest, 1970. december 10. MAGYAR PÜSPÖKI KAR
