A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1970 (Szombathely, 1971)

2 az antifonalis részeket (az Introitus-t és Com­­munio-t), valamint a 3 könyörgést tartalmazó külön lapokat helyezhetjük el. E lapokat folya­matosan bocsátjuk a T. Testvérek rendelkezésére. E betétlapokat használat előtt és után a külön­féle „osztályok”: Proprium de Tempore,Propri­um de Sanctis, Communia, Missae Rituales, Mis­sae et Orationes ad Diversa, Missae Votivae, Mis­sae Defunctorum szerint külön-külön papír vagy műanyag tartóban kell őrizni. Így megóvhatjuk az idő viszontagságaitól, és szükség esetén köny­­nyen megtalálhatjuk és használhatjuk azokat. A Proprium anyag használatával kapcsolatban tartsuk szem előtt az alábbiakat: 1. Advent első három hetében (már az idei évben is) minden feriának (hétfő, kedd stb.) külön miseszövege van, amely hetenkint ismét­lődik. kivéve a könyörgést (a collecta-t), amely hetenkint változik. December 17—24-ig viszont minden feriának saját miséje van. Ugyanígy külön miseszövege van minden fe­riának a karácsonyi időben (január 2-től a víz­kereszt utáni vasárnapig terjedő időszakban), továbbá nagyböjt minden egyes feriájának, végül a húsvéti időszak feriáinak. Ezeken a feriákon tehát ezentúl a misét nem az előző vasárnapról vesszük. Az évközi (per annum) feriákon a jövőben nemcsak az előző vasárnap miséje mondható — mint eddig — hanem bármely más évközi vasárnapé is. 2. A jövő évi direktórium már az új Missale miseszövegeit és prefációit jelzi. Egyelőre azonban zárójelben hozza a régit is, arra az esetre, ha valamilyen ok miatt az új nem hozzá­férhető. 3. A szentekről szóló misék (Proprium de Sanctis) már az új Calendarium szerinti sorrend­ben következnek a betétlapokon. Mivel viszont az Istentiszteleti Kongregáció rendelkezése ér­telmében még 1971. évben is a jelenleg hasz­nálatos ideiglenes Calendarium lesz érvény­ben, és a direktórium is eszerint készült, az officiumot és misét a direktórium szerint kell mondani. így előfordul majd, hogy egyes szentek miseszövegeit egyelőre nem azon a napon kell végezni, amelyen a betétlap jelzi, hanem a régi ünnepnapjukon. Vannak szentek, akiket kétféle címen (pl. püspök és egyháztanító; szűz és vértanú) ünne­pelhetünk külön miseszöveggel. A más-más jel­legű szövegek közül bármelyiket választhatja a miséző. ORDO LECTIONUM MISSAE I. Az Ordo Lectionum Missae I. tartalmazza az un. ,,C” esztendő vasárnapjainak, húsvéti szent­­háromnapjának és nevezetesebb ünnepeinek szentírási olvasmányait és olvasmányközi szö­vegeit. A kötet használatát a néppel együtt mondott miséken (missa cum populo) a kézhezvétel után azonnal meg kell kezdeni. Szabad hasz­nálni az Ordo Lectionum Missae I.-ben talál­ható szövegeket a nép részvétele nélkül mon­dott miséken is (missa sine, populo). Mindenegyes vasárnapra, főünnepre (sollem­nitas) és néhány egyéb liturgikus napra az O. L-ban öt egymást követő szöveget találunk. Ezek: a) olvasmány, b) válaszos zsoltár, c) szentlecke, d) evangélium-előtti vers (allelujás vers, nagy­böjti időben alleluja nélküli vers), e) evangélium, Ezekről a következőket kell tudni: a) Az olvasmányt lehetőleg ne a miséző pap olvassa (Inst. Gén. N. 34.), hanem egy alkalmas férfi-hívő vagy egy szépen olvasnitudó nagyobb ministránsfiú. Ne sajnáljuk a fáradságot a ministránsok gondos előkészítésére. A felolvasók lelkére és a hívekre tett jó hatás bőséges kárpót­lást nyújt a fáradságért és áldozatért. Az olvas­mányt a pap is ülve hallgatja. A Püspöki Kar megengedi, hogy alkalmas fér­fiak híján női lektor szerepelhessen a felnőttek miséin. A női lektor nem az ambóról, nem a szentélyben, hanem más alkalmas helyen olvas. b) Az olvasmányra következő Zsoltárt lehető­leg énekeljék. Ha nem éneklik, ugyanaz olvas­hatja fel, aki az olvasmányt is olvasta (tehát szükség esetén maga a pap, az ambóról). A közös válaszokat jól látható helyen táblára kiírhatjuk, hogy a hívek a kántornak vagy a papnak veze­tésével közösen mondhassák. Ha erre nincs mód, a válaszok el is hagyhatók. Ilyenkor a fel­olvasó egyvégtében. megszakítás nélkül olvassa a zsoltárt. A zsoltár éneklése esetén a kántor előzőleg keresse ki a megadott zsoltárfónust az O. L. vé­gén található kottából. Az olvasmány elhang­zása után a kántor először a visszatérő sort (a „választ”) énekli el, és a hívek azonnal megis­métlik. A kántor most énekelni kezdi a zsoltárt mégpedig vagy egyedül, vagy néhány előéne­­kes, illetve az énekkar támogatásával. Egy vagy két zsoltárvers után a nép újra meg újra közbeénekli a „választ”. A válasz dallam legtöbbször egyezik a zsoltártónussal, mint ahogy szövege is többnyire a zsoltárból való (ilyenkor az utána következő, zárójelbe tett számjegy azt jelenti, hogy hányadik zsoltár­versből van véve). — Ha a válasz valamely népénekünk egyik sora, orgonával kisérhetjük. De kísérhetjük magát az egész zsoltárt is, ha a kántor képes rá. Válasz helyett — nagyböjti idő kivételével — mindig szabad Alleluját énekelni a zsoltárver­sek közé. Az Alleluját a zsoltártónushoz illesz­kedő alleluja-csoport dallamai közül válasszuk! c) A szentleckét ugyanúgy kell olvasni, mint az olvasmányt. Jó, ha egy másik lektor olvassa.

Next

/
Thumbnails
Contents