A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1970 (Szombathely, 1971)

2 járva, az irgalmasság és az igazságosság volt szívének hajtóereje. Atya volt akkor is, amikor a törvény tiszteletben tartását következetesen megkövetelte. Ha kellett, szigorúan büntetett. Fájó szívvel tette ezt, de mindig a közjó érde­kében. Ilyen király útmutatását szívesen kö­vette népe és atyai jósága után évszázadok múlva is így esengtek: „Hol vagy István király, téged magyar kíván”... Itt van Ő, velünk van most is, nemcsak a szentek egy ességében, ha­nem országa társadalmának történelmi átala­kulásában is. Szent István uralkodásának éppen az az eléggé meg nem becsülhető értéke, hogy 6 gon­dolta át először az egyetemes magyar életet és ő foglalta össze törvényeiben. Azt mondhatjuk róla, hogy ő adott először alkotmányt a magyar népnek, amely állami és nemzeti életünk alapja lett hosszú évszázadokon keresztül. Ebből szök­kent szárba a virágzó és egészen sajátos Árpád­­kori kultúránk, amelynek emlékeit most is cso­dálva szemléljük. Ez változtatta termővé a ma­gyar rónát, amely a jóillatú és ízes kenyeret adja nékünk. Ennek a nemes uralkodónak szimbóluma, magasztos alakjának ékessége, a Szent Korona, amelyet népünk féltve őrzött egy ezredév viharaiban és amelyet boldogan őriznénk ma is, mint ahogy kegyelettel és tisztelettel őrizzük drága ereklyéjét, a szent Jobbot, mert helye ott van, ahol a szent Király nagy művét létrehozta és ahol a haza legjobbjai a szent Király művét védték és továbbfejlesz­tették. A nagy király műve azonban azzal lett tel­jessé, hogy a történelem sodrását, az ember egyéni és közösségi életét az evangélium fényé­ben szemlélte, őt magát is mély lelkiség és bensőséges vallásosság hatotta át. Minden tet­tének, alkotó erejének forrása: Istenből táplál­kozó hite volt. Királyi méltóságát is úgy fogta fel, mint Istentől népe javára kapott hatalmat, amely együtt jár az apostoli küldetéssel. Törvé­nyeit, sőt az általa létrehozott közigazgatási szerveket is úgy tekintette, mint külső keretet, testet, amelyet tartalommal, lélekkel kell meg­tölteni. Ezért eltökélt szándéka volt, hogy a szélvésszel is versenyt száguldó katonáit, az el­lenséggel és egymással gyakran harcoló magyar­jait, a sok durvaság és erkölcsi fogyatékosság között élő népét a keresztvíz alá vezeti, hogy ez forrása legyen a tisztuló erkölcsiségnek, a ne­mesebb jellem kialakulásának és egymás sze­­retetének. Az apostoli munka Szén István életművében teljesen egyenrangú a nemzeti életet megala­pozó ténykedésével, sőt attól el sem választható. Ennek megfelelően az állami élet alapjainak megteremtésével együtt lerakta a katolikus egy­ház szervezetének pilléreit is a tíz püspökség megalapításával és a minden tíz falunak épített templommal. Ugyanakkor segítő munkatársakat hívott hazánkba Szent Benedek fiainak szemé­lyében, akik az „imádkozzál és dolgozzál” kettős programjával hozzáláttak a hit igazságainak hirdetéséhez, a jó erkölcsökre való neveléshez, a munka megkedveltetéséhez és a műveltség magjainak elhintéséhez. A templomok és mo­nostorok. a vallás és erkölcsi nevelés mellett a kultúrális élet és a művelődés fellegvárai is lettek. A térítés apostolai egyúttal a nép tanító­­mesterei is voltak. Krisztusban szeretett Híveink ! Első királyunkra, Szent Istvánra a hívő ma­gyar szemével tekintettünk vissza, mert a mi ünneplésünkben a magyarság szent érzése és a hívő lélek áhítata összefonódik. E két fogalom a nagy királyban és a nemzet apostolában lett eggyé és bennünk, akik most egy ezredév után feltekintünk rá, töretlenül él tovább. Hosszú és küzdelmes tíz évszázad telt el születése óta. Azok az alapok azonban, amelyeket ő fektetett le, szilárdnak bizonyultak. Nemzeti életünk és katolikus egyházunk ma is élő valóság. S amint a test és a lélek együtt alkotja a teljes embert, úgy a hegyen, völgyön, rónaságon élő népek sokasága is akkor válik nemzetté, ha a nép között megvalósul a rend, virágzik a jó erkölcs, érvényre jut a tekintélytisztelet, kibontakozik az emberiesség, megnő a felelősségtudat és meg­izmosodik a becsület Egyházunk tehát, amikor ezeket az evangéliumi eszméket hirdeti, és ezekre neveli híveit, népünk érdekét szolgálja és nemzetünk virágzását mozdítja elő. Éppen ezért katolikus egyházunk ma sem érzi magát idegen testnek a nemzet életében, hanem annak építő eleme akar lenni. A keresztény eszme ma is alkotó összetevője a magyar kultúrának. A vallásos ember ma is értékes, dolgos tagja törekszik lenni társadalmunknak. Amikor Szent István születésének jubileumát ünnepelve erről tanúságot teszünk, úgy érezzük, az ő nyomdokain járunk és szeretett népünk további boldogulását építjük. Kedves Híveink, szeretett magyar Testvéreink! A Szent István emlékév ünnepélyes megnyi­tása alkalmával az általa alapított egyházme­gyék főpásztorai országunk szívében, a hatalmas

Next

/
Thumbnails
Contents