A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1969 (Szombathely, 1970)

Az egész keresztény közöss. gén múló obléma ez.. Eleven és hatékery—e 3- pioT>dniLákon és a különböz&. J-afcizmi—7ekocaV 7>р«э—e ■ceijesAbeßi azt a köteles föi£.daixytrf hagy a papi hivatásoknak biztosítja a kibontakozást,-mindenekelőtt az evangéliumhoz teljesen Ilii élettel? /vö« u., o,

2/. "Pel kell világositini az egész keresztény népet kötelessége különféle módokonj buzgó imádsággal és más rendelkezésére álló eszközökkel is együttműködni abból a célból, hogy az egyház tényleg rendelkezzék azokkal a papokkal« akikre isteni küldetésének teljesítésére szüksége van" /Decr, Presbyterorum o.'.'dinis , 11;/ Az egész társadalomtól függő probléma ez, amelyen belül nevelődik és formálódik az ifjúság /vö; Const. Gaudium et spes, 25«/, de problémája és pedig leginkább, a valóban keresztény családoknak is, "amelyek, ha hit, a remény, a szeretet szelleme járja őket át, a legelső szemináriumot alkotják:t /Decr. Optatam totius, 2/, amelynek kebelén belül, ahogy ezt az egyháznak annyi szentet adó nagy családi hagyomány tanitja, az igaz férfi és női hivatások hajtásai sarjadnak, első fakadásuk védelmet talál és ott is érik be nagyszerű gyümölcsűit:, amely aztán megszázszorozódva a hivatás kegyelmétől, visszaáramlik az egész keresztény nép javára.

Azért fordulunk még egyszer az egész nagy katolikus családhoz, és megismételjük felhívásunkat, amelyet Jézusnak az Atyához intézett imádsága sugallt, és az Ő szavát akarja felújítani, az Ő aggódását megéreztetni: "Értük imádkozom,,г»Szenteld meg őket az igazságban; a te igéd igazság. Amint te küldtél engem a világba, úgy küldöm én a világba őket. Értük szentelem magamat,;;. De nemcsak értük könyörgök; hanem azokért is. akik szavukra hinni fognak bennem, Legyenek mindnyájan egyek'Jmint te .Aty amiben reá vagy és én hel ónnadjügy légyének egyek ők is bibennüak^és. így ciblggye a világ/nagy te küldtél eng@an/Jo 17,9.1?-21/Szavunk, bár nagy on gyenge és méltatlan, ezeknek a szavaknak akar hűséges visszhangja lenni* Nem érzitek az aggódást; amely bennük reszket? Nem támaszt bennetek, mindnyájatokban. Tisztelendő Testvérek és szeretett fiaink, nagylelkű nekibuzdulást? Buzgó lelkiismeret vizsgálatot? Szent elhatározást? Nagy és bátor tervet?

Hozzátok fordulunk, püspökök és testvérek Isten egyházában, "akiket a Szentlélek rendelt Isten egyházának kormányzására" /Ар; Csel. 20; 28/ és akik mindenki másnál jobban érzitek mindent átfogó aggódásunkat; Úgy tekintsetek a papi és szerzetesi hivatásokra, mint szemetek világára, és szenteljetek neki állandó tevékeny gondoskodást! A rátok bizott keresztény közösségek tökéletességének mértéke azoknak a számától és értékétől függ, akik belőlük visszavonhatatlanul Istennek szentelik magukat, Viseljetek tehát aggódó éberséggel gondot szemináriumotokra, hogy az imádság templomai, az életszentség és tudomány iskolái, erős lelkek gyakorlóterei legyenek, akik nem változnak minden szélfuvallatra, hanem készen állnak és égnek a vágytól, hogy odaadjálc magukat a szent ügyért; Kisérjétek figyelemmel Isten hívását a fiatalok szivében, de fordítsatok nagyon nagy buzgóságot azoknak a hivatásoknak a gondozására is, amelyeket a Szentlélek, ma sokkal inkább, mint máskor, a már felnőtt, tanulmányait folytaié és dolgozó ifjúságban támaszt,

Szólítunk benneteket; papok, akik ebben a nagy küldetésben a püspökök legelső és pótolhatatlan munkatársai vagytok! Az "ige hirdetésével és a szolgálat szellemét és a húsvéti örömöt ragyogóan sugár-, zó saját életetek bizonyságtételével" vezessétek rá a hi veket: értsék ( meg-'a papság fölséges voltát és szükségességét, és segítsétek - "fá~ *. radsággal és nehézségekkel nem törődve" - mindazokat, akiket "valóban