A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1969 (Szombathely, 1970)

COMMUNIS - II Se que ns praef:rkio-4li/^trmr "t-tl guajs- -p-i^aeí'atn-x^o«' "ригорг iLa^are nt r nec sumere debent praefationem de tempore, Vere dignum et iustum est, aequum et salutáre, nos tibi semper et ubique grátias ágere: Dómine, sancte Pater, omnipotens aetérne Deus: Qui bonitate hominem condidisti, ac iustitia damnátum misericórdia redemisti: per Christum Dominum nostrum. Per quem maiestátem tuam laudant Angeli, adóránt Dominationes, tremunt Potestates, Caeli cae­lorumque Virtutes, ac beáta Séraphim, sócia exsultatione concélebrant Cum quibus et nostras voces, ut admitti iubeas, deprecámur, supplici confessióne dicéntes: Sanctus, Sanctus, Sanctus ;;; Mert bizony méltó és igazságos, illő és üdvösy hogy mindig és minde­nütt hálát adjunk néked3 mi Urunk, szentséges Atyánk, mindenható örök Isten; Te jóságodban megalkottad az embert, és ámbár igazságos Ítéle­ted szerint kárhozatot érdemelt, irgalmadból mégis megváltottad Krisz tus, a mi Urunk által«. A te fölségedet általa dicsérik az angyalok, és imádják az uralkodó szellemek, az égi hatalmak rettegik; a mennyei seregek, az ég erői s a boldog szeráf-kórusok ujjongva együtt tiszte­lik; Add, kérünk, hogy az ő szavukhoz társuljon szózatunk, és aláza­tos megvallással mondjuk: . . \ Szent vagy* Szent vagy! Szent vagy! ;;; i

Next

/
Thumbnails
Contents