A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1969 (Szombathely, 1970)
14 hanem Egyházad hitét, és őrizd meg Egyházadat szándékod szerint békében, és add meg teljes egységét. Majd kezét összetéve folytatja: Ki élsz és uralkodói mindörökkön örökké, A nép feleli: Amen. Ezután a pap kezét kiterjesztve és összezárva mondja: Az Űr békéje legyen veletek mindenkor. Mindnyájan felelik: És a te lelkeddel. (Papi, szerzetesi közösségekben itt jön az un. békecsók, vagyis a pax átadása a szokásos módon: „Béke veled” — „És a te lelkeddel”). A hívek közösségében a pax átadása minden „szertartás” mellőzésével történik, megfelelő alkalmakkor (pro opportunitate), a következő formulával. A pap mondja: Engesztelődjetek ki szívből egymással. Mire a hívek felelik: Legyen békesség köztünk mindenkor ! A miséző pax-ot adhat a diakónusnak vagy a minisztránsnak, majd kezébe veszi a Szen'.osiyát, a paténa fölött megtöri, egy darabkáját a kehelyebe ejti, miközben csendben mond:a: A mi Urunk, Jézus Krisztus testének és vérének egyesítése váljék a szentáldozásban lelkünk üdvösségére. A Szentostya megförése közben a szokott módon háromszor éneklik vagy mondják: Isten Báránya, te elveszed a világ bűneit: irgalmazz nekünk, (illetve: adj nekünk békét). Ha a Szentostya megtörése (pl. a koncelsbránsok, illetve a hívek számára) hosszabb ideig tartana, az „Isten Báránya...” többször is ismételhető, de úgy, hogy utoljára mindig azt énekeljék: adj nekünk békét”. (Nb. Az „Isten Báránya”-t gyászmiséken is ugyanúgy mondjuk, mint máskor.) A pap ezután az eddigi áldozás előtti imádságok közül összetett kézzel, csendben elimádkozza, vagy a „Domine Iesu Christe,” vagy a „Perceptio” kezdetű imát. Uram, Jézus Krisztus, élő Isten Fia, te az Atya akaratából a Szentlélek közreműködésével halálod által életre keltetted a világot: szabadíts meg engem szent Tested és Véred által minden vétkemtől és minden bajtól; add, hogy mindig ragaszkodjam törvényeidhez, és soha el ne szakadjak tőled, vagy: Uram, Jézus Krisztus, szent Tested és Véred vétele ne váljék ítéletemre és kárhozatomra, hanem jóságodból szolgáljon lelkem és testem oltalmára és gyógyulására. Utána a pap térdet hajt, és az eddig szokásos módon egyik kezébe veszi a paténát, a másikba pedig a Szentostyát és a nép felé fordulva hangosan mondja: íme az Isten Báránya, ime, aki elveszi a világ bűneit. Boldogok, akiket meghív lakomájára Jézus, az isteni Bárány. Majd a néppel együtt egyszer (tehát nem háromszor !) elmondja: Uram nem vagyok méltó ... Ezután (ha a népnek háttal misézik, az oltár felé fordul és) csendben mondja: Krisztus teste őrizzen meg engem az örök életre. És tisztelettel magához veszi a szent Testet. Majd kezébe veszi a kelyhet és csendben mondja: Krisztus vére őrizzen meg engem az örök életre. És tisztelettel magához veszi a szent Vért. A kórus, illetve a hívek a pap áldozása alatt elkezdik énekelni vagy mondani a Communioverset. Ha nem végeznék el, magának a miséző papnak kell azt elmondania a hívek áldoz'áfásának megkezdése előtt. A hívek áldoztatása az eddig szokásos módon történik. Az áldcztatás befejezése után a pap vagy a diakónus a morzsákat a paténáról a kehelybe gyűjti, majd a kelyhet (lehetőleg az oltár melletti asztalkán) purifikálja. (A purifikálás borral és vízzel vagy csak vízzel történik minden kisérő szöveg nélkül.) (A kehely, illetve a ciborium purifikálása a mise után is végezhető. Ebben az ese'bsn a kelyhet áldoztatás után az oltár melletti asztalkára tesszük a korporálé fölé.) Áldoztatás (purifikálás) után a pap a székhez mehet. Itt, ha megfelelőnek látszik, egy ideig a hívekkel együtt csendben imádkozhat. De megfelelő zsoltárt vagy éneket is énekelhetnek. Ezután a pap a széknél vagy az oltárnál állva mondja: Könyörögjünk. Rövid csend következik (melv, ha előzőleg csendben imádkoztak, elhagyható), majd a pap kitárt karral elmondja az Áldozás utáni könyörgést. A könyörgés végén a nép feleli: Amen. Most lehet felolvasni a szokásos hirdetéseket. A befejező szertartás (Ritus conclusionis) A Postcommunio után a pap a nép felé fordulva mondja: Az Ür legyen veletek. (Előtte az oltárcsók elmarad.) Majd a szokott szöveggel és keresztvetéssel áldást ad. (Áldás közben a kéz kiterjesztése és összezárása elmarad.) A nép feleli: Amen. Végül a pap azt mondja: A szentmise véget ért. Menjetek békével! A nép feleli: Istennek legyen hála ! A miséző megcsókolja az oltárt, tiszteleg és kivonul. Ha a misét közvetlenül valamely liturgikus szertartás (actio liturgica) követi, a befejező szertartás elmarad.
