A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1969 (Szombathely, 1970)
11 kikészíteni és velummal befödni. Ez utóbbi lehet mindig fehér színű. A paténát, főleg ha nagyobb méretű, nem kell a kehelyre tenni, hanem melléje helyezzük. A kézmosáshoz külön készlet (kancsó, tálca, kéztörlő) alkalmazható (80). 4. A szent ruhák. A liturgia résztvevőinek más-más szerepe kitűnik öltözékük különbözőségéből is. A miséző pap lényeges öltözéke: alba, stóla és kazula (planéta). Ezekhez sorolható még a vállkendő (amictus) és az öv (cingulum), de ezek nem kötelezők. Amennyiben az alba testhezálló és a pap termetére szabott, nem okvetlenül szükséges cingulummal átkötni. A stólát a papnak ezentúl nem kell a mellén keresztbe tennie (298—302). Manipulus és biretum nem szerepel többé a papi öltözékek között. f A liturgikus szinekre nézve általában ugyanazok a szabályok érvényesek, mint eddig. De virágvasárnap és nagypénteken a szertartások színe piros, a húsvéti vigilián pedig fehér (308 b.). Votiv miséket lehet vagy saját színükben, vagy a napi színben, vagy az illető liturgikus időszak színében mondani (310). Nagy ünnepeken az ünnepélyesebb miseruhákat akkor is lehet használni, ha színük el is tér a napi színtől. Ami a miseruhák anyagát illeti, nemcsak selyem használható, hanem az Ordinarius engedélyével bármely más méltó anyag is. VII. fejezet. A misének és a mise egyes részeinek kiválasztása (L: 313—325 és a Direktórium útmutatásait). VIII. fejezet. A különféle alkalmakra szóló misék, könyörgések, a votiv és a gyásizmisék (L: 326—341.) Ordo Missae cum populo (A nép részvételével bemutatott mise) és az Ordo Missae sine populo (A nép részvétele nélkül bemutatott mise) Az új Ordo Missae (akár cum populo, akár sine populo végezzük) főleg három részben mutat lényegesebb eltérést az eddigi gvakorlattól: — a mise elején, ahol az eddigi lépcsőima helyett egy un. actus poenitentialis-t (bűnbánati aktust) végzünk; — a felajánláskor, mely mint az áldozati adományok előkészítése új jelleget nyert, és új kísérő szövegeket kapott; — végül az áldozás körüli részekben, melyeknek elrendezése egyszerűbb és áttekinthetőbb lett. Ordo Missae cum populo (A nép részvéteiével bemutatott mise) Bevezető szertartások (Ritus initiales) A pap a bevezető ének (IntrQitus) éneklése alatt az oltárhoz vonul. Tiszteleg az oltár előtt (ha az oltáron Szentség van, térdhajtással, ha nincs, mély meghajlással), majd fölmegy és (a szerpappal és az alszerpappal együtt) megcsókolja az oltárt. Az oltárcsók után incenzálásí is végezhet, majd a székéhez megy, és ott ülve megvárja a bevezető ének végét. Az ének végeztével állva a hívek felé fordul, velük együtt keresztet vet, miközben mondja: Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. A nép feleli: Amen. Azután kiterjesztett kézzel köszönti a- népet: A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő ereje legyen mindnyájatokkal. vagy: Az Ür legyen veletek. A nép feleli: ~ És a te lelkeddel. (A hívek köszöntésének harmadik formáját lásd a Függelékben !) Itt a pap vagy az egyik segédkező a napi miséhez pár szavas rövid bevezetőt mondhat. Következik a bűnbánati aktus. A pap bűnbánatra szólítja fel a híveket: Testvéreim ! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Űr szent titkait. Rövid csend következik, mely alatt ki-ki magába száll. Utána a pap és a hívek közösen (meghajlás nélkül) elmondják a bűnbánati imát: Gyónom a mindenható Istennek és nektek testvéreim, hogy sokszor és sokat vétkeztem: gondolattal, szóval, cselekedettel és mulasztással: és mellüket verve mondják: én vétkem, én vétkem, én igen nagy vétkem, majd így folytatják: Kérem ezért a boldogságos, mindenkor szeplőtlen Szűz Máriát, az összes angyalokat és szenteket. és titeket, testvéreim, hogy imádkozzatok érettem Urunkhoz, Istenünkhöz. Ezután a pap feloldozást ad: Irgalmazzon nekünk a mindenható Isten, bocsássa meg bűneinket, és vezessen el az örök életre ! A nép feleli: Amen.