A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1969 (Szombathely, 1970)
A MAGYAR PÜSPÖKI KAR LITURGIKUS RENDELKEZÉSEI AZ ÜJ CALENDARIUM ROMANUM ÉS ORDO MISSAE ISMERTETÉSE ÉS BEVEZE TÉSE Tisztelendő Testvérek ! A liturgia általános megújulásának folyamata, melyet a II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstituciója indított el, az Apostoli Szentszék két legújabb rendelkezésével fontos állomásához érkezett. Az egyik rendelkezés Szentséges Atyánknak. VI. Pál pápának 1969. február 14-én kelt „Mysterii paschalis” kezdetű apostoli levele, mellyel újjászervezte az egyházi naptárt (liturgikus kalendáriumot), és azt a római ritusú területek részére kötelezővé tette. A másik rendelkezés pedig VI. Pál pápának f. évi április 3-án kelt „Missale Romanum” kezdetű apostoli rendelete, mely a mise szertartásának végleges új rendjét (Ordo Missae) állapította meg. Az új naptár (a Missale és a Breviarium új kiadásának megjelenéséig egyelőre idéiglenes, átmeneti formában) 1970 január 1-én lép életbe. A jövő évi direktórium már ennek alapján készül. Az új miserend életbelépésének időpontja f. évi november 30., Advent I. vasárnapja. A Magyar Püspöki Kar úgy rendelkezik, hogy nálunk az új, nagyalakú, latin-magyar Misekönyv megjelenésével, illetve kézhezvételével egyidejűleg válik kötelezővé a használata. Az új miserenddel kapcsolatos „Institutio generalis”^ (mely az eddigi Missale „Rubricae generales, Ritus servandus in celebratione et in concelebratione Missae et De defectibus in celebratione Missae occurrentibus” című fejezetei helyébe lép) a közeljövőben megjelenő oltármisszálé teljes terjedelmében tartalmazni fogja. A) AZ ÜJ EGYHÁZI NAPTAR (LITURGIKUS KALENDARIUM) Az új egyházi naptár a liturgikus év napjait és időszakait szabályozza. A II. Vatikáni Zsinat Liturgikus Konstituciójának szellemében erőteljesen hangsúlyozza a húsvéti misztériumot, mint az egyházi évnek, de az egész liturgiának is szívét-lelkét. Az új kalendárium a régitől a következőkben tér el: 1. A liturgikus napok elnevezései A vasárnap (dominica) és a köznap (feria) elnevezése és Officiuma változatlan marad. A többi liturgikus napok eddigi osztályokba sorolása megszűnik, illetve elnevezése (I. II. III. IV. classis) megváltozik. Az ünnepeknek a következő rangjai, illetve elnevezései lesznek, melyek nagyjából megfelelnek az eddigi osztályozásoknak: a) Sollemnitas (I. cl.), I. Vesperae-vel és Officium festivum-mal; b) Festum (II. cl.), Officium semifestivummal; c) Memoria obligatoria (III. cl.), Officium ordinarium-mal; d) Memoria ad libitum, mely napon a mise és az Officium tetszés szerint mondható vagy az aznapi feriaról, vagy pedig a memóriáról, Officium ordinarium-mal. (A zárójeles utalások a megfelelő korábbi osztályozásra vonatkoznak.) 2. Az ünnepek számának csökkentése A Liturgikus Konstitució előírja; „A hívek lelkét mindenekelőtt az Űr ünnepeire kell irányítani, mert az üdvösség misztériumait az év folyamán ezeken ünnepeljük. Ennek megfelelően az Űr ünnepeinek elsőbb helyet kell biztosítani a szentek ünnepeivel szemben, hogy így az üdvösség mindenegyes misztériumát a lehető legillőbb módon ünnepelhessük meg” (108). „Az egész egyházra csak azoknak a szenteknek a tiszteletét kell kiterjeszteni, akiknek jelentősége valóban egyetemes” (111). Ezeket figyelembe véve az új kalendárium az ünnepek számát lényegesen csökkentette. Töröltetett több mint 50 (különféle rangú) ünnep és 80- nál több commemoratio; 70-nél több ünnep pedig memoria ad libitum lett. Ily módon az általános kalendáriumban maradt 14 Sollemnitas, 23 Festum, 63 Memoria obligatoria és 95 Memoria ad libitum. Ehhez járulnak még nálunk a Proprium Hungáriáé általánosan megült
