A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1968 (Szombathely, 1969)
Magyarországi egyházmegyék papi szenátusainak egységes szabályzata i- § A II. Vatikáni Zsinat rendelkezése szellemében megalakítandó „Consilium Presbyterale” neve nálunk: Egyházmegyei Papi Szenátus” (a továbbiakban EPSZ ). Az egyházmegye papságának vagy presbyteriumának képviseleti szerve ez, melynek az a feladata, hogy a főpásztort az egyházmegye kormányzásában és ügyei intézésében tanácsaival hathatósan támogassa. (Christus Dominus n. 27., Presbyterorum Ordinis n. 7., Ecclesiae Sanctae n. 15.) 2. § Az EPSZ elnöke a mindenkori helyi főpásztor, vagy akadályoztatása esetén a főpásztor általános helynöke, illetve esetenkint a főpásztor felkért megbízottja. 3. § Az EPSZ tisztviselői: a titkár és a jegyző. Mindkettőt a főpásztor nevezi ki a tagság kebeléből. A titkár közvetlen rendelkezésére áll a főpásztornak, ő bonyolítja le a tagválasztásokat, végzi a központi ügyintézést, nyilvántartja a tárgyalásra való témákat és a hozzászólásra jelentkezőket. — A jegyző vezeti a Szenátus üléseinek jegyzőkönyvét: feljegyez minden hozzászólást és írásbafoglalja a tárgyalások eredményeit. — A jegyzőkönyvet a jegyző és két előre kijelölt hitelesítő aláírása után a főpásztor elé kell terjeszteni, aki azt szintén aláírja és a benne foglaltak felől főpásztori jogon dönt és intézkedik. 4. § Az EPSZ tagjainak kijelölése részben választás, részben pedig kinevezés útján történik. 1. Választott tagok. Az EPSZ létszámát a helyi viszonyok figyelembevételével a főpásztor állapítja meg. A tagok összlétszáma az egyházmegye összes papjainak — a nyugdíjasokat is idevéve — kb. 810%-át tegye ki. A tagok 2/3 részét az egyházmegye papsága titkos szavazás útján választja. a) A választás rendszerint esperesi kerületenként történik; indokolt esetben — a túl nagy létszámú testület elkerülése végett a főpásztor több esperesi kerületet összevonhat egy választó körzetté tájegységek szerint, b) A Székeskáptalan, a Papnevelőintézet elöljárói és tanárai, az egyházmegyei bíróság bírái és tisztviselői kebelükből ugvancsak titkos választással egy-egy küldöttet választanak. 2. Kinevezett tagok: A tagság további 1/3-át a főpásztor diszkrecionális jogon nevezi ki. Az EPSZ összetételénél — már a választásoknál — arra kell törekedni, hogy az egyházmegye papságának minden rétege képviselve legyen benne: a fiatal káplánok 10 évi szolgálatig, az idősebb káplánok, a falusi plébánosok és lelkészek, a városi plébánosok és lelkészek, a nyugdíjasok. Ha választások után az ilyen képviselet nem látszik biztosítottnak, vagy ha a főpasztor a választás után nem kapna minden területre megfelelő munkatársakat, akkor a fopasztor a kinevezési jog gyakorlása során gondoskodik a megfelelő arányosságról. 5. § Az EPSZ működése a megalakulással kezdődik. 1. A megalakulást a főpásztor mondja ki — a választott kiküldöttek elfogadásával és a tisztviselők kijelölésével. Az így megalakult EPSZ megbízatása három évre szól. Ha közben személyváltozások történnek a tagságban, a pótlás ugyanúgy történik, mint az alakuláskor — új
