A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1968 (Szombathely, 1969)

dók a legkisebb létszámú alsólendvai főesperes­­ségihez csatlakoznak, az egyéb beosztásúak (teoló­giai tanárok, szemináriumi elöljárók, stb.) a szent­székkel egybevont központi hivatalokhoz. A Káp­talan és a nyugdíjasok önálló csoportot alkotnak. Természetesen kinevezés útján is mindenki csak saját egyházmegyéjében kerül az EPSZ-be. 2. A Szabályzat 4. § 1. a) pontja alapján, hogy a korosztályok szerinti elosztás biztosítva legyen, mégpedig titkos választás útján, a szavazás nem esperes kerületenkánt, hanem főesp er ességek sze­rint történik. Minden főesperesség 3-3 képviselőt küld az EPSZ-be. 3. A választás a következőképpen történik. A főesperesek (vagy helyetteseik) egységes 16-od nagyságú borítékokat küldenek szét — esetleg a kerületi esperesek útján — azonos kartonokkal minden papnak, csatolva a főesperesség aktív és passzív szavazati joggal rendelkező papjainak [kor­osztályok (1-től 15 évig, 16-tól 30 évig, s 30 év fölötti szolgálati idővel) szerinti jegyzékét. A kar­tonra mindenki 3 nevet ír fel (esetleg géppel, vagy .elváltoztatott írással), vagyis minden korosztály­ból 1-1-et, azt bezárja a kis borítékba (amelyre nem ír semmit!), majd a lezárt borítékot egy na­gyobbá hélyezi, arra sajátkezűleg ráírja nevét (N. N. szavazata az EPSZ választásához) s azt elküldi a főespereshez — vagy megbízottjához — (postai küldés esetén egy harmadik borítékban) a megjelölt határidőre. A főesperes a borítékokat bontatlanul összegyűjti, a határidő elteltével ke­rületéből behív 2 esperest, vagy maga mellé vesz más két papot s velük, mint bizalmiakkal előbb átvizsgálják és megszámolják a borítékokat össze­vetve a névsorral (szavazott-e mindenki), majd a külső borítékokat felbontják, a kis borítékokat összegyűjtik, összekeverik és ekkor kezdik meg azok felbontását. Az eredményről, hogy korosz­­tályonkint kik és hány szavazatot kaptak, jegyző­könyvet vesznék fel, majd a szavazólapokat kö­zösen megsemmisítik. Akik az egyes korcsoportok­ban legtöbb szavazatot kaptak, azok tekintendők megválasztottaknak. Egyenlő szavazatok esetén a korábban felszentelt pap a megválasztott, azonos idejű szentelés esetén a korban idősebb. Érvény­telen a szavazat, ha valáki egy borítékban több •szavazókartont helyez el, vagy a kartont nem elő­írás szerint tölti ki. A főesperes a választási jegyzőkönyvet jelen­tésével felterjeszti az Ordinariushoz, aki miután a választást elfogadta (5. § 1.) a megválasztotta­kat erről írásban értesíti. Ha valaki nem fogadná el a megválasztást, azt 8 napon belül kell a fő­­pásztornak írásban bejelentenie (éppúgy a ki­­nevezettéket is), aki vagy a soron következőt hív­ja be, vagy az illető kerületében a kérdéses kor­osztályra új választást rendel el. Ha valaki ké­sőbb mond le, annak érvényességéhez szükséges az Ordinarius írásos elfogadása. Az Ordinarius dönti el, hogy a hároméves időszak hátralevő idejére — elfogadás esetén — eszközöltet-e új választást. Ugyanúgy ő dönt akkor, ha halálozás miatt támad üresedés (akár a kinevezőiteknél is). Ha valaki időközben más főesperességbe vagy ka­tegóriába kerül át (pl. nyugdíjazás folytán), ezzel mandátuma nem szűnik meg. 4. A nyugdíjas papoknál és az egyéb csopor­toknál hasonlóképpen folyik le a szavazás, a nagy­prépost, illetve officialis (vagy helyetteseik) ügy­intézése mellett. Ezeknél a csoportoknál korosz­tályok nincsenek és csak 1-1 képviselőt választa­naik. 5. A titkárt és a jegyzőt a főpásztor a vá­lasztott vagy kinevezett küldötték közül jelöli ki. 6. Az értekezlet alkalmával természetesen na­pidíj vagy tiszteletdíj nincs. Az útiköltséget és az esetleges egyéb készkradásokat (pl. elszállásolás, étkezés) a lelkipásztorkodásban működőknél az a templompénztár fizeti, ahol a képviselő műkö­dik, egyéb állásúaknál az egyházmegyei központi pénztár. Bízom abban, hogy T. Papjaim a püspökkari eligazítást, valamint az előbb mondottakat átel­­mélkiedve a legmegfelelőbbeket jelölik, illetve vá­lasztják meg, és hogy az Egyházmegyei Papi Sze­nátus valóban betölti azt a hivatást, amelyet a zsinat, illetve az Ecclesiae Sanctae motu proprio tőle elvár. A választások időpontjáról a válasz­tási elnök útján fogok intézkedni. 1310/1968. sz. Hitoktatás megkezdése. Az új iskolaév elején ismét felhívom T. Pap­jaim figyelmét a hitoktatásra, ennek az elsőren­dű lelkipásztori munkának lelkiismeretes végzé­sére. T. Papjaim jelentéseiből megállapítottam, hogy nagyobb kifogás nélkül teljesítették a múlt tanítási évben kötelességüket, csak néhány helyen fordultak elő mulasztások és hiányosságok. Kérem, hogy a hitoktatás zavartalan ellátá­sa érdekében tanulmányozzák át a végrehajtási utasítást. (1957. évi IV. Körlevél 1109. sz.) Elrendelem, hogy a hitoktatás csak jóváha­gyott hittankönyvek alapján készült, jóváhagyott tanmenet szerint folyhat. Annák a hitoktatónak, akinek múlt évről jóváhagyott tanmenete nincs, vagy bármily oknál fogva változás történt a ta­nításban, a tanmenetet két példányban az Egy­házmegyei Hatósághoz jóváhagyás végett fel kell terjeszteni. Minden hitoktatótól két héten belül kérem a hivatalos órarendet. A hitoktatók kötelesek haladási naplót vezet­ni és minden órára vázlatot készíteni. A hitokta­tók az iskola igazgatójától kapott névsort a hit­tanra beiratkozottakról 1 példányban f. évi szep­tember 30-ig küldjék meg at egyházmegyei ha­tóságnak. v Vegyük komolyan a templomi katekéziseket is, amely az iskolai hitoktatás mellett egyre na­gyobb jelentőségű lesz. Hetenként két templomi katekézis végezhető, egy vasárnap és egy hétköz­nap. Ügyeljenek azonban T. Papjaim arra, hogy lez ne ütközzék a gyermekek iskolai elfoglaltsá­gával. A templomi keresztény oktatásokat az Egy­házi Törvénykönyv is előírja, de vegyék figye­lembe a régebbi körlevelek vonatkozó rendelke­zéseit. Az oktatás anyagában itt is haladjanak módszeresen és törekedjenek az alapvető hitigaz­ságok elsajátítására.

Next

/
Thumbnails
Contents