A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1968 (Szombathely, 1969)

Az egyházi pénzbeszedő jutaléka adóköteles, amely után a pénzbeszedő adóbevallás adása mellett, adókivetés útján köteles adózni. Kivételt képez az .a személy, aki az egyház munkaviszonyban álló dolgozója (kántor, sekrestyés stb.) és azt a tevékenységet is munkaviszonyából folyó kÖtelezíettsége alapján végzi. Ilyenkor nevezettnek a pénzbeszedői jutalékát és az egyéb járandóságát össze kell vonni és utána a munkáltató társadalombiztosítási járulékot, a munkavállaló pedig nyugdíj - járulékot köteles fizetni.

A R. 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján azonban hozzájárulok ahhoz, hogy az egyébként adóbevallás adása mellett adókivetés útján adóztatható pénzbeszedők jutalékából is az egyházi szervek a jövőben 3%-os kulcs alkalmazásával vonhassák le és fizethessék be az általános jövedelemadót.

így az egyházi szerveket a múltra vonatkozóan a pénzbeszedők jutaléka után járó adóval megterhelni nem lehet, mert az eddig fennállott rendelkezések szerint ilyen kifizetések után az egyházi szerveket adólevonási kötelezettség nem terhelte.

Fentiek alapján tudomásul és miheztartás végett a következőiket közlöm T. Papjaimmal:

1. A társadalombiztosításra bejelentett főfoglalkozású egyházi alkalmazott járandóságai (pl. kántornál kántori fizetés, stóla, adószedési jutalék) nem esnek általános jövedelmi adó alá, minthogy az ilyen alkalmazott e jövedelme után nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett.

2. Az egyháznál mellékfoglalkozásban (másodállásban) alkalmazott fizikai dolgozó (pl. sekrestyés, harangozó, sírásó stb.) is, ha e munkaviszonya alapján társadalombiztosításra kötelezett, szintén nyugdíjjárulékot tartozik e munkaviszonyból . leredő munkabére után is fizetni a 2/1965. (I. 31.) SZOT. sz. szabályzat 1. §-a alapján, miért is járandóságai nem esnek általános jövedelemadó alá.

3. Az egyháznál mellékfoglalkozásban (másodállásban) alkalmazott nem fizikai dolgozó (ni. kántor, irodai alkalmazott, mérnök, könyvelő, adóbeszedő stb.), aki egyébként e minőségében is külön társadalombiztosátásra kötelezett, a 4/1965. (I. 31.) Korm. sz. rendelet, illetve a végrehajtása tárgyában kiadott előbi 2/1985. (I. 31.) SZOT. sz. szabályzat rendelkezéseibe tekintettel, nem tartozik nyugdíj járulékot fizetni. Mivel ennélfogva a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 3. §-a a) pontjában meghatározott mentesítő körülmény vele szemben nem forog fenn, a mellékfoglalkozásból (másodállásból) eredő jövedelme után általános jövedelemadót köteles fizetni, mégpedig a 3/1965. (I. 31.) PM sz. rendelet

3. §-ára tekintettel a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 9. §-ának a) pontja szerint adóbevallás adásának kötelezettsége mellett adókivetés útján. A kivetett általános jövedelemadóhoz az 1967. évi 28. trv. szerint községfejlesztési járulékot is vethetnek ki.

Kivétel a 2/1965. (I. 31.) SZOT sz. szabályzat szerint az az eset, amikor részfoglalkozású dolgozóról van szó, vagyis amikor mellékfoglalkozás következtében a dolgozó együttes munkaideje az első munkaviszonyára (főfoglalkozására) előírt teljes munkaidőt (rendszerint napi 8 munkaórát! nem haladja meg. Ilyenkor a dolgozó szellemi mellékfoglalkozása után is nyugdíj járulékot (és nem jövedelemadót) fizet.

4. Ha az egyházi alkalmazott nem esik társadalombiztosítási kötelezettség alá, mert munkabére a havi 250 Ft-ot, illetve a napi 10 Ft-ot nem haladja meg (cf. 71/1955. (XII. 31.) M. T. sz. rend. 2. §. (1) bek. adóbevallás és adókivetés útján adózik.

5. Ugyanez a helyzet akkor, ha az egyház Vele munkaviszonyban nem álló személynek (fuvaros. önálló kisiparos stb.) eszközöl kifizetést, ami esetleg az előbbi havi_250_. Ft-ot meg is haladja. Ez megtörténhetik a jutalékos pénzbeszedő esetében is, akivel az egyházközség munkaviszonyt e minőségben nem létesített, (amit persze mindenképp írásban kell rögzíteni a félreértések elkerülése végett), de aki a teendőket ellátja, s jutaléka esetleg a havi .250 Ft-ot is meghaladja.

De ha a pénzbeszedő szabályos munkaszerződéssel, munkakönyvvel csupán, mint pénzbeszedő alkalmazást nyer, s jutaléka a havi 250 Ft-ot meghaladja, társadalombiztosítási kötelezettség alá esik és így nyugdíj járulékot is tartozik fizetni, vagyis tőle azt le kell vonni és a társadalombiztosítóhoz befizetni. Ez esetben nem tartozik a pénzbíeszedő általános jövedelemadót fizetni.

6. A jutalékos egyházi pénzbeszedőkre a PM mégis kivételt tíett és a 49/1960. (XI. 10.) Korm. sz. rendelet 22. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a fentebb közölt tájékoztatójában hozzájárult ahhoz; hogy „az adóztatható pénzbeszedők jutalékából is az egyházi szervek a jövőben a 3%os adókulcs alkalmazásával vonhassák le és fizethessék be az általános jövedelemadót.”

—Egyházi személyek esetében tehát az 1%-os adó levonása éspeFizetése kötelező, a pénzbeszedők esetében fakultatív a 3%-os levonás, de ha ez nem történik meg, a pénzbeszedő bevallás és kivetés szerint adózik.

Előbbiekből nyilvánvaló, hogy e lehetőség három esetben állhat fenn:

a) az egyházi pénzbeszedő csak e minőségben munkaviszonyt létesít az egyházzal, de jutaléka a havi 250 Ft-ot nem haladja meg;

b) mellékfoglalkozásban szintén munkaviszonyban végzi az adóbeszedést, a főfoglalkozásra előírt napi teljes munkaidőn felül;

c) semmiféle vonatkozásban nincs munkaviszonyban (még mint pénzbeszedő sem) az egyházzal, s így részére jutalékként kifizetett összeg nagyságára tekintet* nélkül adóköteles, a 3%-os adó levonható.

A pénzbeszedő érdekében érdemes a levonás lehetőségével élni, mert az az adózóra kedvezményt jelent. A bevallás és kivetés mellett történő adózásnál a legalacsonyabb adókulcs 6% (5000 Ft-ig).

A fentiek szerinti hivatalos állásfoglalás alapján felhívom T. Papjaimat, hogy a jövőben az egyházi alkalmazottak általános jövedelemadó-12 —