A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1967 (Szombathely, 1968)
- 3 -szertartások tündöklőbb pompájától függ, mint inkább a méltó és istenfélő végzésétől, amely tekintettel van a liturgikus cselekmények teljességére, vagyis minden részének a maga természete szerint való végzésére." /11.p./ Hogy minden részt "a'maga természete szerint" végezhessünk, vizsgálat tárgyává ke11 "4 ennünk a liturgikus énekek különböző fajait; ezek a következők: 1. / A pap és hivek köszöntése /Dominus vobiscum stb./ 2. / Acclamatiők, felkiáltások:~az evangélium bevezető szavai. 3. / Cantillácidk: igy foglaljuk egybe az olvasmányok ének. ° lési módját.' 4. / Külön műfaj a Credo éneklése. 5. / A szorosan vett énekek két csoportja: " az Ordinárium és a Proprium, vagyis a változó énekek. Ezeknek most nem annyira a zenei formáival foglalkozunk, hanem inkább azzal, hogy milyen előadást igényelnek. Az Instr. világosan megmondja, hogy a minden részében énekelt mise-formától a teljesen recitáltig sok fokozat lehetséges, és saabad is élni a közbeeső fokozatokkal. Mégis a helyes sorrend érdekében három lépcsőfokot állit fel, mint irányelvet, amely szerint a hivek részvételét megszervezni tanácsos. Az első fokozatban éneklik: a pap köszöntését és hivek válaszait, a könyörgést, az evangéliummal kapcsolatos felkiáltásokat /acclamatio/, az áldozati adományok feletti imádságot, a prefációt a bevezető párbeszéddel és a sanctus-szal, a kánon végét a Per ipsum-tól kezdve, a Mi^tyánkot a bevezetéssel és könyörgéssel, a Pax Domini-t, az áldozás utáni imádságot, az elbocsátási formulát. . „ Vagyis összefoglalóan a papnak összes hangosan végzendő szövegeit, kivéve a Szentleckét, amit olvashat, és a hivek részéről az erre való feleleteket. A második fokozatban ezekhez hozzáveszi az Ordinárium énekeit és a hivek könyörgését, mig a harmadik fokozatban a Propriumot, vagyis a mise változó énekrészeit és a Szentleckét. Ha az igy felsorolt ének-anyagot szorosan a klasszikus forma szerint kellene értenünk, akkor a II. vatikáni zsinat reformja is
