A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1967 (Szombathely, 1968)

INSTRUCTIO DE MUSICA IN SACRA LITURGIA

ISMERTETÉSE

A MAGYAR PÜSPÖKI KAR LITURGIKUS

RENDELKEZÉSEI

TISZTELENDŐ TESTVÉREK!

A Liturgikus Konstitució végrehajtására alakult Consilium a Ritus Kongregációval egyetértésben 1967. március 5-én (Nagyböjt

IV. — Laetare — vasárnapján) részletes eligazítást adott ki az egyházi zenéről, Instructio de Musica in Sacra Liturgia címmel. A zenei Instructio fontosabb rendelkezéseit az alábbiakban közöljük a Tisztelendő Testvérekkel.

Az Instructio bevezetésből és 9 fejezetből áll.

A bevezetés 4/a pontja szerint: „Szent zenének (musica sacra) nevezzük azt a zenét, amely istentiszteleti célra készült, szent és művészi formát visel.”

A 4/b pont értelmében a „szent zene (egyházi zene) fogalma alá tartoznak: a gregorián ének, a régi és újkori szent polifónia különböző fajai, az orgonára és más hangszerekre írt egyházi zeneművek, valamint a liturgikus és vallásos egyházi népénekek.”

Az Instructio 5. pontja alapvetően fontos megállapítást tesz: ,,A liturgikus cselekmény nemesebb formát ölt, ha énekelve végzik, ha a különböző segédkezők a maguk feladatát teljesítik, a nép pedig tevékenyen részt vesz benne.”

I.

Eszerint jaz új zenei rendelkezések egyik legfontosabb kívánsága, hogy a néppel végzett liturgikus cselekményeket lehetőleg énekelve végezzék.

Vonatkozik ez a misére, a szentségek kiszolgáltatására (bérmálás, papszentelés, esketés) és a szentelményre (temetés stb.) egyaránt. (5., 16., 27., 28., 42—44. pontok.)

Vasár- és ünnepnap, ha több, néppel mondott szentmise van ugyanazon templomban, — a lehetőségek szerint — több misén is az énekes formát kell előnyben részesíteni. (27. p.)

Természetesen továbbra is meg kell tartani a különbségtételt az ünnepélyes, énekes és olvasott (sollemnis, cantata et lecta) mise között. (28. p.)

De ugyanígy különbségtételt tesz az Instructio az énekes mise gyakorlati megvalósításának három fokozata között is. Eszerint:

Az első fokozatban éneklendők (29. p.):

a) in ritibus ad introitum:

— a pap köszöntése és a hívek válasza;

— a könyörgés;

b) in liturgia verbi:

— az evangéliummal kapcsolatos akklamációk;

c) in liturgia eucharistica:

— az áldozati adományok feletti könyörgés;

— a prefáció a bevezető párbeszéddel és Sanctus-sal;

— a Kánon végén, a Per ipsum...;

— a Miatyánk a bevezetéssel és embolizmussal (Libera nos...);

— a Pax Domini;

— az áldozás utáni könyörgés;

— az elbocsátási formulák.

A második fokozatban éneklendők (30. p.):

a) Kyrie, Gloria és Agnus Dei;

b) Symbolum;