A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1967 (Szombathely, 1968)

A LEGÚJABB LITURGIKUS REFORMOKAT TARTALMAZÓ „INSTRUCTIO ALTERA AD EXSECUTIONEM CONSTITUTIONIS DE SACRA

LITURGIA RECTE ORDINAMDAM“

ISMERTETÉSE ÉS BEVEZETÉSE

■

A MAGYAR PÜSPÖKI KAR LITURGIKUS

RENDELKEZÉSEI

TISZTELENDŐ TESTVEREK!

A II. Vatikáni Zsinat által elindított általános liturgikus megújulás, amelynek alapelveit a szent liturgiáról szóló Constitutio tartalmazza, fokozatosan és következetesen valósul meg. Ennek első állomása a Congregatio Rituum 1964. szeptember 26-án kiadott első Instructio-ja és az annak nyomán megjelent új „Ordo Missae” és „Ritus Servandus” volt. Ezek alapján rendeltük el nálunk is az új reformok, majd a népnyelv bevezetését a liturgiába. Most e megújulási folyamat második állomásához értünk: a Congregatio Rituum 1967. május 4-én kiadta az „Instructio Altera”-t és az azt kiegészítő „Variationes”-t, amely a mise és zsolozsma szertartásaiban további változtatásokat ír elő. E rendelkezéseket teljes egészükben azzal közöljük a Tisztelendő Testvérekkel, hogy azokat lelkiismeretesen tanulmányozzák át és 1967. október 1-től (Pünkösd u. 20. vasárnaptól) kezdve egységesen valósítsák meg. Hogy az új rendelkezéseket a gyakorlatban könnyebben megvalósíthassuk, mellékeljük a „Variationes in Ordine Missae inducendae”-t is.

I. A különféle miseformulák választása.

1. A nagyböjti időn kívül a III. osztályú napokon lehet a napi officiumtól eltérőleg az aznapi Laudes-ben kommemorált szentről, vagy ünnepről szóló misét is mondani. E mise a napi officium színében is mondható, Gloria-val. (L. Cod. rubr. 323.)

2. Ahol hétköznapokra külön perikópasorozatot engedélyeztek, az vehető az összes III. és IV. osztályú napokon és a külön megnevezett II. osztályú napokon is mindazon misékben, amelyeknek nincs saját leckéjük és evangéliumuk (azaz olyan, amely direkt az illető ünnep tárgyáról, vagy az illető szentről szól). E külön perikópák vehetők a nép részvétele nélkül (privatim) mondott miséken is; természetesen ekkor is mondhatók népnyelven.

3. Évközi feriákon, amikor az előző vasárnap miséjét mondjuk, a vasárnapi oratio-k helyett más oratio-k is vehetők az „Orationes ad diversa” közül, vagy pedig a „Missae votivae ad diversa” könyörgéseiből.

II. A mise könyörgései (oratio-i).

4. Általános elv, hogy minden misében csak egy oratio legyen. Tehát a direktóriumban (akár zárójelben, akár anélkül) jelzett commemoratio-k elmaradnak. Csak a következő commemoratiodc maradnak meg, „sub unica conclusione”:

a) Az u. n. oratio ritualis (Oratio rituálisnak nevezzük az alábbi benedikciókkal és konszekrációkkal kapcsolatos könyörgéseket: püspökszentelés, szent rendek feladása, apát és apátnő avatás, benedictio et consecratio virginum, temetőmegáldás, reconciliatio ecclesiae et coemeterii.) (L. Cod. rubr. 447.);

a szerzetesek és szerzetesnők fogadalomtételekor mondandó votivmise könyörgése, ha nem lehet votivmisét mondani (L. a misekönyv speciális rubrikáit);

az akadályozott nászmise oratio-i (L. Cod. rubr. 380.);

b) A hálaadó votivmise könyörgése (L. Cod. rubr. 342. és a misekönyv speciális rubrikáit);

a Pápa és a megyéspüspökök évfordulóján mondandó könyörgés (L. Cod. rubr. 449—450);

a saját papszentelés évfordulóján mondandó könyörgés (L. Cod. rubr. 451—-452).

Mindezeket a mise könyörgésével egy befejezés alatt kell venni.

_5. Ha több ilyen oratio szerepelne egy misében, csak egy marad meg: az, amelyik a legjobban megfelel az ünneplés jellegének.

6. Az oratio inperata megszűnik. Ehelyett a püspök jogosult — a sajátos szükségletek szerint — egy-egy kérést beilleszteni az Oratio Fideliumba.