A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1966 (Szombathely, 1967)

0. / Mit Ad^^’báau^c^a^világnak0 ’

Az Egyház a mai idők világában c* zsinati lelkipásztori koaetituoió szerényen elhallgatja az Egyház sok-eok múltbeli érdemét. Csak a jelenre és jövőre tekint s felajánlja szolgálatait egy szebb, boldogabb emberi élet biztosítására,

1. A világon mélyreható szociális átalakulás folyik. Ennek komoly lélektani következményei vannak. Általános igényként jelentkezik az emberi méltóság megbecsülésének és magasabb, emberhez méltóbb életnivó elérésének vágya.

Ki becsüli többre az embert mint az Egyház? Szerinte az ember több miht a nagy természet egy részecskéje vagy az emb riség családjának egy névtelen eleme. Minden teremtett - élő és élettelen - dolog fölé emeli őt az a tény, hogy Isten a saját képére teremtette, "Isteni eredete" alapján joga van a szabadságra, kép sségeinek kibontakoztatására, az anyagi világ erőinek, előnyeinek felhasználására. Döntéseiért azonban Isten törvényei szerint felelősséggel tartozik,

A szabadság és felelősség összhangját az Istennel való közösség biztosíthatja, A jelen üdvrendben, a bűnbeesés következtében ez még fokozottabban érvényes. Isten jósága és irgalma adhat az embernek igazi erőt és önbizalmat a jóra, a kitartó erőfoszitásra, Ist~n igazságossága pociig önuralomra készteti és a rossztól visszatartja. Az Istennel való legtökéletesebb kapcsolatot Krisztus Egyházában biztosíthatják maguknak az . опьbe rak,

II, Az emboriségb n erős vágy él az egység, a szolidaritás után la*, Ennek szolgálata is legszorosabban ossz függ az Egyház küldetésével* A közösségi élet fontos alaptörvényét Jézus fogalmazta meg: Amit nem akaratok, hogy nektek cselekedjenek az emberek, ti se tegyétek másoknak, S Tőle kaptuk a motívumot is: Minden ember a közös Mennyei Atya gyermeke,

3 Krisztusban egymás testvérei is vagyunk. Minnél jobban érvényesül ez a tanitás a világban, annál jobban torj -d az összotartozandóság érzése?*

A legalapvetőbb közösségi erények - az önzetlen sogitőkészség, a szolidság, türelem, alázatosság, nagylelkűség és megbocsátás riaa-nind keresztény gondolatok.

Az Egyház isteni ex'edet? miatt nincs hozzákötve egyetlen gazdasági, társadalmi rendszerhez se, Ezért alkalmas arra, hogy közvetítő legyen a sz'mb ónálló irányzatok vetélkedésében,

III, A személyiség fokozottabb kibontakozásának igénye miatt manapság élesebb n jelentkeznek az embí?r örök exi s tand ál is problémái: Mi az élet célja, a rossz, a szenvedés és halál értelme, mi lesz a halál után? A világnak nincsenek.megnyugatató felöl tei ezekre a nagy és végső kérdésekre. Az áldozat, á szenvedés és halál sok ember számára veszteség, értelmetlen, amelyet igyekszik kikerülni mindenáron, A keresztény viszont tudja, hogy a kereszt Krisztushoz tesz egyre hasonlóbbá, a halál pedig - bár emberileg félelmetes - neki mégis ny -rcség.

Az egyéni és közösségi élet számára egyaránt nagy erőforrás ez a tan it ás.

IV, Manapság az emb riség létkérdései közé tartozik a háború és béke kérdés is, A zsinat teljes összhangbanШ11, János pápa "Рас m in torris3,enzyklikájával és VE, Pál pápa ENSZ-br-n mondott b szódéval - a háborút elitéli és alkalmatlannak tartja a népek közötti béke biztosítására, i 11 etv :• néz t el téré sek mc goi dás ára „

И» 11 «i