A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1966 (Szombathely, 1967)
5 -A Püspöki Kar ennek az előírásnak végrehajtását a helyi körülmények figyelembevételével szorgalmazza. A kórus vezetője ügyeljen arra, hogy a liturgikus cselekmény ne tartóztassa fel a misézőt, oktalanul ne várakoztassa meg, ezért időben kezdje meg a reá vonatkozó részeket. Mivel a ministránsok az oltárszolgálatnak legközvetlenebb résztvevői, különös gondot kell fordítani azokjelki és liturgikus nevelésére. 10. A püspökkari rendelkezés lelkiismeretes megtartása Jelen rendelkezésünkkel a Constitutio alapján az Apostoli Szentszék jóváhagyásával a hívekkel együtt bemutatott szentmisékben anyanyelvűnknek nagyobb lehetőséget juttatunk. Intjük a Tisztelendő Testvéreket arra, hogy az Apostoli Szentszék szándéka és a Constitutio szabályai értelmében a Püspök Kar engedélye nélkül „senkinek, még a papnak sincs megengedve, hogy saját elgondolása szerint a liturgiában az eddigiekhez valamit is hozzáadjon, vagy azokból valamit elvegyen, vagy azokon változtasson” (22. art. 3. §.). E körlevelünk rendelkezéseinek egységes végrehajtása végett közöljük: a) A szentmise, népnyelvű állandó szövegeit a Püspöki Kar által kiadott „A szentmise állandó részei” c. liturgikus füzetből kell venni. b) A szentmise népnyelvű, változó szövegei pedig a Róma által jóváhagyott 3 misekönyvből (Szunyogh: Magyar misszále; Jávor: Vasárnapi Misekönyv; A. C. Magyar misekönyv) veendők. c) A Magyar Ordinárium (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, Agnus Dei) dallamai csak a Püspöki Kar által jóváhagyott kiadványok szerint énekelhetők (Magyar Kórus, Kodály Zoltán). Bizonyára hamarosan több jóváhagyott dallam is rendelkezésünkre fog állni. Vt.tá d) A népnyelvű énekes misék 1., 2. formájában szükséges dallamokat időben eljuttatjuk papjainkhoz. e) Az Oratio fideliumot a Püspöki Kar a közeljövőben ki fogja adatni. 11. Lingua Sacralis „A latin nyelv az Anyaszentegyháznak értékes szekrénye, amely kincseit őrzi. Ezt most megnyitották, és az élő nyelv szerepet kap a hívek imádságában. Így a sokszor néma és szinte pecséttel lezárt ajkak végre megnyílnak, és a pappal való párbeszédben az egész közösség megszólal. Megszűnik a szomorú jelenség, hogy az emberek mindenről tudomást vesznek, mindenről beszélnek, csak az Isten házában hallgatagok és közömbösek. Mily fenséges^ amikor a.....'szentmisében közösen imádkozzék: Miatyánk ... Nem parancs többé, hanem öröm résztvenni a szentmisén. Nem kötelesség csupán, hanem jog. Jog arra, hogy a hét egy órájában lelkileg megújuljunk, a jó Istennel elbeszélgessünk reményeinkről, gondjainkról, munkánkról. A hét gondjait Istenhez visszük az oltárra. Ő pedig a kenyeret t s a bort, az emberi fáradozás jelképeit, önmagává változtatja, hogy a legméltóságosabb öltáriszentség által táplálja lelkünket és italunk legyen. így alakítja át a mi emberi létünket istenivé. Legyetek buzgók és örömmel vegyétek körül az oltárt. Mondjátok meg papjaitoknak: tanítsanak meg imádkozni, énekelni, értessék meg veletek a szent liturgiát és főleg a megváltás, művét, amely a szentmiseáldpzatban valósul meg a legjobban. Szent Ambrus írja: „Ha hallom az egész hívő sereget egy szíwel-lélekkel kiáltani: Szent, szent az Ür — tele vagyok boldogsággal, mert ennél semmi sem nagyobb és fenségesebb.” (Notitiae 1966. Nr. 17. p. 121.) Ezeket Szentséges Atyánk, VI. Pál pápa mondotta a Szenvedés I. vasárnapján egy római plébániatemplomban. A szentmise egységes, magyarnyelvű állandó részeinek bevezetésével mi is tudatosabban és még bensőségésebben végezzük a szent Liturgiát. Arra kérjük T. Testvéreinket, hogy a szentmisében való imádkozás által már megszentelt anyanyelvűnket bensőséges áhítatukkal tegyék valóban szent nyelvvé. Törekedjünk arra, hogy magyarnyelvű liturgiánk ne csak érthető, hanem bensőséges is legyen. A Szentlélek segítségével a magyarnyelvű imádkozás közben kerüljük el a latin nyelvvel néha együttjáró gépies recitálást. Buzdítjuk a T. Testvéreket, hogy híveiket mindezekre kellőképpen tanítsák meg. így remélhető, hogy az üdvösség tényének a Liturgiában, elsősorban is a szentmiseáldozatban való megjelenése minden résztvevőnek meghozza a Krisztus Paschale Mysteriurnában való részesedést. Budapest, 1966. szeptember 14. A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR