A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1966 (Szombathely, 1967)

5 -A Püspöki Kar ennek az előírásnak végrehaj­tását a helyi körülmények figyelembevételé­vel szorgalmazza. A kórus vezetője ügyeljen arra, hogy a li­turgikus cselekmény ne tartóztassa fel a misé­zőt, oktalanul ne várakoztassa meg, ezért idő­ben kezdje meg a reá vonatkozó részeket. Mivel a ministránsok az oltárszolgálatnak legközvetlenebb résztvevői, különös gondot kell fordítani azokjelki és liturgikus nevelé­sére. 10. A püspökkari rendelkezés lelkiismeretes megtartása Jelen rendelkezésünkkel a Constitutio alap­ján az Apostoli Szentszék jóváhagyásával a hí­vekkel együtt bemutatott szentmisékben anya­nyelvűnknek nagyobb lehetőséget juttatunk. Intjük a Tisztelendő Testvéreket arra, hogy az Apostoli Szentszék szándéka és a Constitutio szabályai értelmében a Püspök Kar engedélye nélkül „senkinek, még a papnak sincs megen­gedve, hogy saját elgondolása szerint a litur­giában az eddigiekhez valamit is hozzáadjon, vagy azokból valamit elvegyen, vagy azokon változtasson” (22. art. 3. §.). E körlevelünk rendelkezéseinek egységes végrehajtása végett közöljük: a) A szentmise, népnyelvű állandó szövegeit a Püspöki Kar által kiadott „A szentmise ál­landó részei” c. liturgikus füzetből kell venni. b) A szentmise népnyelvű, változó szövegei pedig a Róma által jóváhagyott 3 misekönyv­ből (Szunyogh: Magyar misszále; Jávor: Vasár­napi Misekönyv; A. C. Magyar misekönyv) veendők. c) A Magyar Ordinárium (Kyrie, Gloria, Credo, Sanctus-Benedictus, Agnus Dei) dalla­mai csak a Püspöki Kar által jóváhagyott ki­adványok szerint énekelhetők (Magyar Kórus, Kodály Zoltán). Bizonyára hamarosan több jóváhagyott dallam is rendelkezésünkre fog állni. Vt.tá d) A népnyelvű énekes misék 1., 2. formájá­ban szükséges dallamokat időben eljuttatjuk papjainkhoz. e) Az Oratio fideliumot a Püspöki Kar a kö­zeljövőben ki fogja adatni. 11. Lingua Sacralis „A latin nyelv az Anyaszentegyháznak érté­kes szekrénye, amely kincseit őrzi. Ezt most megnyitották, és az élő nyelv szerepet kap a hívek imádságában. Így a sokszor néma és szinte pecséttel lezárt ajkak végre megnyílnak, és a pappal való párbeszédben az egész közös­ség megszólal. Megszűnik a szomorú jelenség, hogy az emberek mindenről tudomást vesznek, mindenről beszélnek, csak az Isten házá­ban hallgatagok és közömbösek. Mily fen­séges^ amikor a.....'szentmisében közösen imádkozzék: Miatyánk ... Nem parancs többé, hanem öröm résztvenni a szentmisén. Nem kötelesség csupán, hanem jog. Jog arra, hogy a hét egy órájában lelkileg megújuljunk, a jó Istennel elbeszélgessünk reményeinkről, gondjainkról, munkánkról. A hét gondjait Istenhez visszük az oltárra. Ő pedig a kenyeret t s a bort, az emberi fáradozás jelképeit, ön­magává változtatja, hogy a legméltóságosabb öltáriszentség által táplálja lelkünket és ita­lunk legyen. így alakítja át a mi emberi létün­ket istenivé. Legyetek buzgók és örömmel vegyétek körül az oltárt. Mondjátok meg pap­jaitoknak: tanítsanak meg imádkozni, éne­kelni, értessék meg veletek a szent liturgiát és főleg a megváltás, művét, amely a szent­­miseáldpzatban valósul meg a legjobban. Szent Ambrus írja: „Ha hallom az egész hívő sereget egy szíwel-lélekkel kiáltani: Szent, szent az Ür — tele vagyok boldogsággal, mert ennél semmi sem nagyobb és fenségesebb.” (Notitiae 1966. Nr. 17. p. 121.) Ezeket Szentséges Atyánk, VI. Pál pápa mondotta a Szenvedés I. vasár­napján egy római plébániatemplomban. A szentmise egységes, magyarnyelvű ál­landó részeinek bevezetésével mi is tudato­sabban és még bensőségésebben végezzük a szent Liturgiát. Arra kérjük T. Testvéreinket, hogy a szentmisében való imádkozás által már megszentelt anyanyelvűnket bensőséges áhíta­tukkal tegyék valóban szent nyelvvé. Töreked­jünk arra, hogy magyarnyelvű liturgiánk ne csak érthető, hanem bensőséges is legyen. A Szentlélek segítségével a magyarnyelvű imád­kozás közben kerüljük el a latin nyelvvel néha együttjáró gépies recitálást. Buzdítjuk a T. Testvéreket, hogy híveiket mindezekre kellő­képpen tanítsák meg. így remélhető, hogy az üdvösség tényének a Liturgiában, elsősorban is a szentmiseáldozatban való megjelenése minden résztvevőnek meghozza a Krisztus Paschale Mysteriurnában való részesedést. Budapest, 1966. szeptember 14. A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR

Next

/
Thumbnails
Contents