A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1965 (Szombathely, 1966)

пак a számát, amelyeken a kántor közreműködik. (Szentmise, litánia, egyéb ájtatosságofc stb.). Minden énekkari próbát három szertartásnak kell venni. Ha a híveknek, első áldozóknak vagy bérmálkozóknak énekoktatésa olyan állandó jellegű, rendszeresített szertartást közvetlenül megelőző vagy követő időre esik, amelyen a kántor egyébként is közreműködik, az, énekoktatás nem számít külön szertartásnak; egyébként minden énekoktatást külön szertartásként kell figyelemlbevenni.

3. Ezután meg kell állapítani ugyanerre a naptári évre azoknak a napoknak a számát, amelyeken a kántor az előző bekezdésben említett szertartások valamelyikén közreműködni tartozik. A felek tájékozódására szolgál az alábbi felsorolás, amely összefoglalja a kántor foglalkoztatásának lehetséges napjait. Ilyen napok: évenként ötvenkét vasárnap; ezeken kívül az ünnepnapok: januári., január 6., február 2., március 25., húsvét hétfő, áldozó csütörtök, pünkösd hétfő, Űrnapja, június 29., augusztus

15., augusztus 20., szeptember 8., november 1., november 2., december 8., december 24. (éjféli mise), december 25., december 26., december 31. (Évvégi hálaadás); továbbá hamvazószerda, nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, búzaszentelő, keresztjáró napok, litániák, roráték napjai, a helyi szokás szerinti fogadalmi ünnepek, búcsú, szentségimádás stb. napjai. Ha a kántor a felsorolt napokon kívül miás napokon is (hétköznapokon) köteles egyházi zenét szolgáltatni, ezeknek a napoknak a számát hozzá kell adni a fentebb felsorolt napok számához, amennyiben azok ott még nem szerepelnek.

4. A 2. bekezdés szerint megállapított szertartások számához hozzá kell adni a 3. bekezdés szerint megállapított működési napok számát. Ennek a két számnak az összegét pedig meg kell szorozni az egyes szertartásokra a jelen szakasz 7. bekezdésében megállapított legkisebb díjazás összegével. Az így nyert szám fejezi M a kántor legkisebb évi jövedelmét.

5. Az előző bekezdés szerinti legkisebb évi jövedelem összegéből a természetbeni juttatások és a szolgálati lakás ellenértékét levonva, a maradék 'képezi a kántor legkisebb évi készpénzfizetésének összegét. Ezt a készpénzfizetést tizenkét egyelő részletben a 18. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell a kántor részére kifizetni.

6. A jelen szabályzat 16. §-ának 2. bekezdése szerint vállalt külön tennivalók díjazása, valamint a stóla (22. §) és a 23. §-ban említett korpótlék nem foglaltatik a jelen szakasz 4. bekezdése szerinti legkisebb jövedelem, illetőleg az 5. bekezdés szerinti legkisebb készpénzfizetés öszszegében; az említett külön díjazás, stóla és korpótlék a kántort a legkisebb évi jövedelmen, illetőleg legkisebb készpénzfizetésen felül megilletik.

7. Az egyes szertartások után járó legkisebb díjazás a kántor képesítéséhez képest az alábbi bércsoportok szerint állapíttatdk meg a jelen gazdasági helyzetet véve alapul:

I. a jelen szabályzat 2. §-a 2. bekezdésének a) pontjában említett főiskolai képzettséggel rendelkező kántoroknál vidéken 10 Ft, Nagy-Budapesten 13 Ft;

II. kántori oklevéllel rendelkező kántoroknál vidéken 8 Ft., Nagy-Budapesten 10 itt.;

III. oklevél nélkül működő kántoroknál vidéken 6 Ft., Nagy-Budapesten 8 Ft.

A felek a szerződésben ennél magasabb tételeket is megállapíthatnak.

8. Ha a kántor szolgálatának ideje alatt magasabb egyházzenei képesítést szerez, mint amilyen képesítéssel működését megkezdte, a magasabb képesítés megszerzését követő hónap első napjától kezdve a kántort a képesítésének megfelelő magasabb bércsoportba kell sorolni, illetőleg részére a szerződésben megállapított magasabb díjazást kell folyósítani.

Természetbeni juttatások

20. §

1. A természetbeni juttatásoknak és a szolgálati lakás élvezetének ellenértékét — amennyiben a mindenkor hatályos magánjogi (munkajogi) jogszabályok másként nem rendelkeznek — szakértő útján kell megállapítani.

2. Ha a kántor tényleges szolgálatának ideje nem terjed ki az egész naptári évre, a kántornak igénye van a természetbeni juttatásoknak a tényleges szolgálati időre eső aránylagos részéhez, vagy annak készpénzbeli egyenértéfcéhez.

3. A javadalma ingatlan és a szolgálati lakás állagának fenntartása a munkaadót terheli. Az ingatlan és a szolgálati lakás használatára nézve az általános jogszabályok az irányadók. Javadalmi ingatlant, szolgálati lakást használatra másnak átengedni, bérbe vagy albérletbe adni vagy bármilyen más módon megterhelni, részlegesen vagy teljesen elidegeníteni nem szabad.

4. A szolgálati viszony megszűnésével megszűnők a kántor igénye a szolgálati lakásra is, a kántor a szolgálati lakást kiürítve a munkaadó rendelkezésére bocsátani tartozik. A kántor a szolgálati lakást másra nem ruházhatja át és e tilalom kijátszása végett a szolgálati lakásban családján 'kívül tartósan senkinek sem adhat szállást.

5. A szolgálati viszony megszűnésiével a kántor által eszközölt hasznos beruházások tekintem tében a mindenkor hatályos polgári jogi (munkajogi) jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

5