A Szombathelyi Egyházmegye Hivatalos Közleményei 1965 (Szombathely, 1966)

adó azonban csak megfelelő ok alapján mond­hatja fel a szerződéses munkaviszonyt. Ha a fe­lek ideiglenes szerződést (3. § 3. bekezdés) kö­töttek, a munkaviszonyt a munkaadó is indo­kolás nélkül bármikor felmondhatja. 4. A hatályos polgári jogi (munkajogi) jog­szabályokban felsorolt felmondási ökokon kívül a munkaadó felmondhatja a munkaviszonyt akkor is, ha a kántor élete vagy magatartása valláserkölcsi szempontból súlyos kifogás alá esik (vallási élet gyakorlásával felhagy, érvény­telen házasságban él, iszákos vagy erkölcstelen életmódot folytat stb,), vagy. ha a plébánia vagy hívek békéjét feldúlja. 5. A kántor a felmondás kézhezvételétől szá­mított 15 nap alatt a felmondás ellen panasszal élhet az egyházmegyei főhatósághoz. Az egy­házmegyei főhatóság felülvizsgálati bizottságot jelöl ki, amelynek egy pap, egy kántor és egy gyakorló jogász: tagja van. Az egyházmegyei fő­hatóság a panasz tárgyában ennek a bizottság­nak a meghallgatása után dönt. 6. A felmondási idő alatt a szolgálati szerző­désben foglalt kikötések mindkét felet kötele­zik. A munkaadó azonban a kántort felmentheti a felmondási időre szolgálatának ellátása alól, a kántort azonban ebben az esetben is megilleti a teljes javadalmazás, ideértve a stólát is. Ha a kántor a felmondás ellen panasszal élt az egy­házmegyei főhatósághoz, a felmondási idő meg­hosszabbodik a panasz elbírálásáig, legfeljebb azonban további 15 napig. 7. Ha a kántor a felmondás időpontjáig sza­badságát még nem vette igénybe, szabadságá­nak a megkezdett naptári év folyamán a szolgá­latban eltöltött időhöz mért arányos résziét a felmondási idő alatt igénybe veheti, ezen a cí­men azonban a felmondási idő nem hosszabbít­ható meg. Ha a felmondási idő alatt az elmaradt szabadság nem tölthető ki, a kántort készpénz­beli térítés illeti meg, és pedig az igénybe nem vett szabadság minden napjára a havi jövede­lemnek egy napra eső része. 8. Ha a kántor igazolt betegség vagy rok­kantság miatt orvosi vélemény szerint is tartó­san alkalmatlanná válik tennivalóinak ellátásá­ra, a hatályos polgári jogi (munkajogi) jogsza­bályok rendelkezései szerint kell eljárni. 9. Ha a kántor meghal, a halála napjáig járó hátralékos illetményeit az igazolt örökösnek kell kifizetni. 10. Ha a kántor állásából önkényesen kilé­pett, vagy ha a munkaadó a szolgálati viszonyt azért mondja fel, mert a kántor magatartása vagy élete erkölcsi szempontból súlyos kifo­gás alá esik, vagy mert a plébánia vagy a hívek békéjét feldúlja, a munkaadó ezekről a körül­ményekről az egyházmegyei főhatóságnak je­lentést tesz. 11. A munkaviszony megszűnésével kapcso­latos minden olyan kérdésben, amelyet a jelen szabályzat nem említ, ideértve a munkaviszony megszűnésének a kántor munkakönyvébe való bejegyzését, valamint az SzTK-bejelentéssel kapcsolatos kérdéseket is, a hatályos munkajogi jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Vegyes rendelkezések 26. § 1. Ha a kántor úgy látja, hogy ä munkaadó­nak valamely intézkedése vagy utasítása a je­len szabályzat rendelkezései be ütközik, az in­tézkedés vagy utasítás megtörténtét követő ti­zenöt nap alatt írásban panasszal élhet az egy­házmegyei főhatóságnál. A főhatóság a felül­vizsgálati bizottság (25. § 5. bekezdés) meghall­gatása után dönt. 2. A szerződő felék bármelyike a jelen sza­bályzat rendelkezéseiből folyó vitás kérdésben utasítást kérhet az egyházmegyei főhatósághoz. Az egyházmegyei főhatóság döntése mindkét szerződő félre kötelező. 3. A jelen szabályzat nem érinti a már meg­kötött olyan szerződést, amely a kántorra nézve előnyösebb a jelen szabályzat alapján kötendő szerződésnél. Ha azonban a már megkötött szer­ződés a kántorra nézve hátrányosabb, a kántor­ral a jelen szabályzat rendelkezéseinek megfe­lelően új szerződést kell kötni a jelen szabály­zat kihirdetését követő 30 napon belül. 27. § Minden olyan kérdésben, amelyről a jelen szabályzat nem rendelkezik, a hatályos (polgári jogi (munkajogi) jogszabályok rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Next

/
Thumbnails
Contents